Pécs városát és Baranya megyét (is) érintő fontos közéleti kérdések
A minket körülvevő növény és állatvilág, természeti jelenségek.
A szomorúan lehajló ágú fűz, ki tudja melyik században született. Mára már olyan terjedelmes, hogy széttárt ágkarjaival teljesen elrejti a kíváncsi járókelők elől a mögötte felépült házat és az előkertjét.
[Deutsche Übersetzung siehe unten]
…ami a patak idejétmúlt „sztalinista” lebetonozásával, kövezésével: mederburkoló elem, keretelem, a medret teljesen beburkoló gabionpaplan, fák-bokrok kivágásával, az élőhelyek pusztulásával, a táj arculatának jelentős változásával, nagymértékű levegőminőség romlással járna. Ráadásul szembemegy, mind az Uniós, mind a magyar természetvédelmi jogszabályokkal! „A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni„ (1996. évi LIII. törvény 16. § (5)
Az Éger-patak, mint vízfolyás és komplett ökoszisztéma nemzeti érték, országos ügy!
Frissítve!
Az Éger-patak (a 19. századi kataszteri térképeken Vőgyi patak) Pécs nyugati részén található. A korábban bővizű patak vizét mára a mesterségesen kialakított Éger-tó fogja fel. A patak mintegy 6 km hosszan folyik le a város nyugati határában dél felé, egészen a vasúti sínekig.
A továbbiakban kronológiai sorrendben röviden összefoglaljuk a patak egyes szakaszainál tervezett és elvégzett mederrendezési, árvízvédelmi munkálatokat
Read More „Az Éger-pataknál tervezett és elvégzett munkálatok kronológiája” »
#kvíz
Az egyik kedvelt közösségi oldalra föltettem két képet ezzel a megjegyzéssel és kérdéssel: „A kertemben sok helyen van medvehagyma, de egy kis részen gyöngyvirág is. Vajon tud valaki legalább egy-egy levelet kiválasztani a fotóimról, ami medvehagymához tartozik?” 