Ungarn: Karneval von Mohács – haben die Busók Frauen belästigt?

Während in Köln, Düsseldorf, Mainz, Bonn, Krefeld und anderswo im Rheinland noch immer Details der „neuen“ Sicherheitskonzepte, die anscheinend allesamt erst seit Silvester 2015 nötig wurden, diskutiert werden, bereitet sich auch das kleine Mohács in Ungarn auf seinen großen Karnevalsumzug am morgigen Sonntag vor. Der Mohácser Karneval soll bereits 2015 nach Schätzungen bis zu 200.000 Besucher angezogen haben. Der Fasching im Donau-Drau-Eck ist damit der größte Ungarns und eine der bedeutendsten Touristenevents des Jahres in Ungarn.

Am morgigen Faschingssontag, den 11. Februar 2018, versammeln sich um 13.40 Uhr die Jecken, die hier busó heißen, auf dem Koló-Platz im nörlichen Stadtzentrum, von wo sich der Karnevalszug, der „Busójárás“ um 14 Uhr Richtung Szécheny-Platz in Bewegung setzt. Dort, auf dem zentralen Platz vor dem Rathaus, finden das ganze Wochenende Veranstaltungen auf einer Freilichtbühne statt, es treten Band und überwiegend südslawische Volkstanzgruppen auf. Die ganze Weglänge des Zuges beträgt nur 800 Meter, dennoch dauert es rund zwei Stunden, bis der letzte Busó-Wagen die Reihen der Zuschauer passiert hat. “Ungarn: Karneval von Mohács – haben die Busók Frauen belästigt?” bővebben

Angela Merkel igazat ad Orbán Viktor határpolitikájának

Részletek A. Merkel szövetségi kancellárnak a Világgazdasági Fórum 2018. január 24-én, Davosban tartott éves ülésén elhangzott beszédéből.

Most már értjük, hogy meg kell védenünk a külső határokat.

De mit jelent ez?

g:\1Rauert_documents\6Socialmedia\Merkel\Merkel_Elysee_20180121.jpg
Merkel az Élysée-palotában, 2018.01.21.

Európa érdekes kontinens vagy érdekes egység. Adtunk magunknak egy közös valutát, de soha nem gondolkodtunk el, mi történik, amikor ez a valuta válságba kerül. Most dolgozunk, és alapvetően megteremtjük az alapot, amelyre építenénk.

Hihetetlenül büszkék voltunk a szabad mozgásra. Hogy a Schengeni térségben való utazás során sehol nem kell útlevelet bemutatni. De nem törődtünk azzal, hogyan védjük a külső határokat, hogy vajon tudjuk-e, ki jön be hozzánk, és ki megy ki tőlünk. Visszatekintve az ember csodálkozik: hogyan tehetünk ilyen dolgokat, hogy-hogy nem gondoltunk erre? – De egyszerűen biztonságban éreztük magunkat. “Angela Merkel igazat ad Orbán Viktor határpolitikájának” bővebben

A finn csoda?

Lahti_centre_kl

 

Szerző:  Nyári Gyula

 

Pécs és Lahti testvérvárossá lett.

A testvérvárosi kapcsolat során sor került a Lahti és a PVSK tájfutói csapatainak találkozójára Finnországban. A csapat vezetésével engem bíztak meg. A megállapodás értelmében a játékosok a játékosoknál, a vezetők a helyi vezetőknél lettek elszállásolva.

Lahti állomására érkezve a helyi játékosok (versenyzők) már vártak bennünket. Szemkontaktus alapján egymásra találtak a játékosok, majd az Audikkal, Volkswagenekkel, Volvókkal és hasonló autókkal lassan elhajtottak.

Én viccesen megjegyeztem; „ha titeket ilyen autóval visznek, képzeljétek, milyen kocsi jön értem?”

A fogadó delegáció vezetője elnézést kérve tájékoztatott, hogy az elnök (egy gyár) tulajdonosa pár perc késéssel fog érkezni, és megérkezéséig a restibe hívott egy kávéra. Úgy helyezkedtünk el, hogy az állomás előtti térre lássunk.

Pár perc múlva örömmel jelezte fogadóm, hogy az elnök megérkezett.

Én csak egy kombinált kis teherautót láttam a térre bekanyarodni, ezért némi szünet után megkérdeztem, hol az elnök.

Mire ő a kis teher kocsiból kiszálló ember felé intett, akit közvetlen barátilag üdvözölt, majd bemutatott bennünket egymásnak. A kölcsönös bemutatás után autóba szálltunk.

Menet közben megkérdeztem; „az autója javításban van?”

A válasz meglepő volt; „nem, ez az ő kocsija, nagyon praktikus, elöl három ülőhely van, és ők hárman vannak, így elférnek, és ha a környező faluban lévő kisebb részlegben valami alkatrész hiányzik, akkor a látogatást úgy időzíti, hogy az alkatrészt leszállítja. Ez nagyon takarékos megoldás. Ez a jármű olyan praktikus, ezért annyira szereti, hogy még a színházba is ezzel mennek”.

Nálunk ezt elképzelni sem lehetett volna, és talán még ma sem gyakorlat. Lehet, hogy ez a finn csoda része?

 

* * *

 

A Szerkesztő megjegyzése

 A II. világháború után megújultak – bár kezdetben még csak tapogatózva, hiszen a finnek a nyugati országok közé számítottak – az 1800-as évekre visszatekintő finn-magyar kapcsolatok. Több magyar városban, így például Pécsett is a Hazafias Népfront szárnyai alatt működtek finn-magyar baráti társaságok.

1956 nyarán Pécs és Lahti lett az első testvérváros a két ország közötti együttműködésnek köszönhetően. A Népfront és a Béketanács szervezésében 1967-ben magyar küldöttek utaztak Finnországba, hogy az addig formális politikai kapcsolatot kulturális, sport és más tartalommal is megtöltsék. (Sopianae.net Szerkesztősége)

Fotó: Lahti centruma, By Pasixxxx (Own work) [CC BY-SA 3.0 (https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0) or GFDL (http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html)], via Wikimedia Commons

 

Negyven éve újra itthon a Szent Korona

By Maxim91 (Own work) [Public domain], via Wikimedia Commons,

 

A mai gimnazistának, egyetemistának nem jelent nagy ügyet, gondol egyet, és elutazik Budapestre, majd a Parlament épülete előtt vár valamennyit a sorára, és hamarosan ott áll a Szent Korona és a koronázási jelvények vitrinjei előtt. Talán megilletődve, talán nem, rácsodálkozik a tárgyakra, majd megy is tovább.

Amikor én jártam gimnáziumba, még csak nem is álmodtam róla, hogy a magyar királyaink uralmi szimbólumát, valaha is közvetlen közelből megpillanthatom. Fásult egykedvűséggel vettük akkoriban tudomásul, hogy legföljebb rajzról, jó-rossz minőségű fotókról láthatjuk, és ez már így marad életünk végéig.

Emlékszem arra az izgalommal teli januárra, amikor elterjedt a híre, hogy a Szent korona mégis csak hazajön. Igen „hazajön”, mert úgy érkezett, mint Izráelhez a frigyládája. Igaz, nem hajtó nélkül, két borjas tehén-vontatta szekéren, hanem repülőn és gondos őrök között, de ugyanolyan csodaszámba ment, mint az az esemény egykor.

Az egész ország láthatta televízióban az érkezését. Éppen ismerősöknél voltam, a beszélgetés csak erről szólt, a tévét is időben bekapcsoltuk, nehogy lemaradjunk az érkezés nagy pillanatairól. Meghatottan néztük, amikor a repülő landolt a Feri-hegyen, majd a díszőrség sorfala mellett újra Magyar földön  vonult el történelmünk egy jó része. Azt hiszem, ekkor lettünk újra azonosak önmagunkkal.

*

Az Egyesült Államokban “tartózkodó” Szent Korona a demokrata párti Jimmy Carternek és a hidegháború enyhülésének köszönhette visszatértét. Az amerikai elnök lépése érdekes módon megosztotta az akkori magyar diaszpórát, többen kritizálták Cartert, míg voltak, akik kiálltak mellette.  Végül az elnök akarata győzött, csupán azt kötötték ki, hogy még látszatra sem legyen egyfajta amerikai gesztus a kommunista vezető felé, ezért Kádár János távol maradt az 1978. január 6-án lezajlott koronaátadási ceremóniától. A koronát nem az éppen hivatalban lévő államvezető, hanem egyértelműen a magyar nép kapta vissza.

Forrás, történeti kitekintővel és a visszatérés pillanatairól készült felvételekkel: https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/01/03/negyven-eve-erkezett-vissza-hazankba-a-szent-korona

A Szent korona fotója: By Maxim91 (Own work) [Public domain], via Wikimedia Commons.