Pécs Most Városviták keretein belül két esemény (2024. október 11-én és november 7-én, ekkor a Városháza, II. emelet, 203-as teremben) került megrendezésre, melynek főtémája volt: „Milyen módon lehet becsatornázni a civil hangokat a városi döntéshozatalba és hogyan erősíthető a civil szervezetek érdekérvényesítő képessége”. A rendezvényekre a városban működő civil szervezetek és minden olyan lakos meghívást kapott, akinek van véleménye, konkrét javaslata vagy kérdése a témára vonatkozóan.
Az eseményeken többek között jelen volt és felszólalt:
- Dr. Keresztes László Lóránt, pécsi országgyűlési képviselő
- Talabér Ádám, a Mindenki Pécsért Egyesület önkormányzati képviselője
- Horváth Genovéva, Mindenki Pécsért Egyesület
- Konkoly-Thege Júlia, Mindenki Pécsért Egyesület
- Mindum Károly, Séta a Mecsekért Civil Összefogás
- Dr. Rauert Matthias, GeniaNet Kiadó, patak- és környezetvédő
Fontosnak tartottuk, hogy mi patak- és környezetvédő aktivisták is felszólaljunk, javaslatot tegyünk arra, hogyan találhatnánk meg saját hangunkat a Pécsi közgyűlésben. A továbbiakban csak erre reflektálva, a patakvédők felszólalásaiból osztunk meg részleteket, melyeket Dr. Rauert Matthias adott elő:
I. Pécs, 2024. október 11.
További konkrét javaslatok a bizottsági munkák reformálásához
- A társadalmasítás és a nyilvánosság biztosítása érdekében a közgyűléseket megelőző bizottsági munka teljes folyamatát ki kellene nyitni az érdeklődő civilek felé. Lehetővé kell tenni, hogy azon részt vehessenek, véleményezzék, szavazhassanak, amennyiben egy bizonyos létszámú közösség megbízta őket.
- Egy rendszeresen ülésező érdekegyeztető tanácsot is hozzanak létre, amely az adott területen tevékenykedő intézményeket, érdekképviseleti szerveket, civileket, egyházakat, a pártok szakértőit és minden érdeklődő szakembert felölel.
II. Pécs, 2024. november 7.
A fejlesztések problémája
- Témánk szempontjából fontosak az anomáliák települési szinten. A képviselő testület „jogkörei sokszor a polgármesterhez vándorolnak, a bizottságokat pedig politikai zsákmányelv szerint töltik fel ahelyett, hogy ott az egyes szakterületek civil szereplőinek hangja szólalna meg”[1]. Pécsett a nagy EU-s pályázatok beadása előtt ugyanis nem kérték ki a helyben élők véleményét. Lásd a „Magyarürögi vízfolyás rendezésére” szóló TOP-projekteket. Csak a már elnyert pályázat előírása miatt csődítették össze a lakosságot, ahol közölték velük a puszta tényeket: Miszerint a Magyarürögi vízfolyás egyes szakaszát, az Éger-patakot egyenes betonmederbe fogják építeni. A civil tiltakozásokkal érdemben nem foglalkoztak, nem fogadták el a civilek szakmailag megalapozott alternatív tervezetét, de a polgármester sem készíttetett másik tervet.
- A döntéshozatal és a gazdálkodás folyamatai nehezen átláthatók, így a civil aktivizmus lehetőségei sem világosak. A Magyarürögi vízfolyással kapcsolatban egyes döntéseket zárt bizottsági üléseken hoztak meg. A civilek adatigénylési kérelmét a folyamatban lévő ügyben megtagadták.
- Miközben „jól értesült” vállalkozók – sokszor a képviselők egy részénél is – jobban képben vannak egyes pályázatok részleteiről.
[1] Helyi együttműködések rendszere – Ötletek az önkormányzatiság megújításához. 2019. Letölthető PDF: https://k.blog.hu/2019/11/19/atlathato_reszveteli_onkormanyzatisag
Provincia
Képgaléria
