[Deutsche Übersetzung s. unten]
Mindenki előtt ismert nevek. Három, világot megrendítő tragédia színhelye. Három, a jövő újragondolására késztető tragikus eseményeket elszenvedett város.
1945 augusztus 6-án Hirosimára, majd augusztus 9-án Nagaszakira dobott le az amerikai hadsereg atombombát. Fukusima tragédiája 2011 március 11-én földrengéssel, majd szökőárral kezdődött, melyek romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el.
Hirosima, Nagaszaki válaszút elé állította az emberiséget az urán háborús felhasználását illetően. Válaszul békemenetek, béketüntetések, atomcsend-egyezmények születtek.
Fukusima az atom-energia felhasználását kérdőjelezte meg. Ahogy az emberiséget megrendítette 2011-ben ez a tragédia-sorozat, úgy talán most egy újabb világrengető folyamat fog elindulni. Yoshihiko Noda miniszterelnök szavai és tettei nyomán, aki részt vett 2012. augusztus 6-án a hirosimai megemlékezésen, van erre valami remény. „Biztonságos energiákat használunk majd, és nem fogunk a nukleáris energiára támaszkodni” – nyilatkozta.
Úgy legyen!
*
Az áldozatokra való emlékezésül Olvasóinknak egy kis ajándékot nyújtunk át. Egy papírból hajtogatott darut, azaz virtuális eszközökkel megtanítjuk olvasóinkat a papírmadár elkészítésére.
Miért éppen origami-madár?
Mert az egyes ember segélykiáltása is eljutott időnként az atom-nagyhatalmak fülébe, mégpedig így az origami darvak szárnyán.
Az első kiáltás Szaszaki Szadakóé, aki Hirosima közelében élt. Csupán két éves volt, mikor bekövetkezett az atomtámadás. Később fedezték fel nála a leukémiát, melyet az atombomba robbanásakor elszenvedett sugárfertőzés okozott. Barátnője mesélte el neki az 1000 darumadár hagyományát. Ha sikerül papírból 1000 madarat meghajtogatnia, akkor teljesül a kívánsága.
Ez a papírhajtogatás az origami, ami a körülbelül 1500 éves múltra visszatekintő japán vallási rituáléban gyökerezik. A sintó szentélyekben bemutatott áldozati szertartások tartozékai voltak a szentély papjai által – az előírásnak megfelelően – hajtogatott papírfigurák, és egyéb papírdíszek. A sintóizmus japán animista vallás, amely a természet működését a felsőbbrendű szellemek tevékenységével hozza kapcsolatba, és áldozatbemutatással, különböző ajándékokkal megpróbálja ezen szellemek jóindulatát elnyerni.
A madár általában minden nép hitvilágában, a legősibb időktől fogva megjelenő lélek-szimbólum: Az égbe emelkedés, a menny és a föld közti kapcsolattartás, az istenekkel való kommunikálás eszköze. Pogány népek kedvelt totemállata, nálunk, ősmagyaroknál ilyen a turul. De a keresztényeknél is kedvelt szimbólum. Az újszövetségi evangéliumokban például a Szentlélek galamb-alakjában jelenik meg.
A daru az előbbieken túl a legtöbb nemzetnél a hosszú élet és az éberség jelképe is volt. A kereszténységben a hűség, éberség mellett az erényességet szintén kifejezte. A magyar heraldikában gyakran alkalmazták az éberség, költészetünkben pedig a szabadság kifejezésére.
Visszatérve Szadakóhoz, betegágyán elhatározta, hogy meghajtogatja a darvakat – és azt fogja kívánni mindeközben, hogy meggyógyuljon.
Szadakónak ugyan nem úgy teljesült a kívánsága, ahogy ő kérte, mert előbb meghalt, mielőtt meghajtogatta volna az 1000 madarat. Csak 644 papírdaru készült el, a többit osztálytársai pótolták, így mégis ezret tettek koporsójába.
Emléke azonban túlélte őt. Alakja és a papírmadár a béke szimbólumává vált. Azóta folyamatosan papír-madár díszíti szobrát, melyet a világ minden tájáról küldenek gyerekek.
Azóta sok kiáltás hallatszik, szemtanúk, túlélők vagy azok hozzátartozói részéről, akik tenni akarnak valamit (néha „csak” jelképesen) azért, hogy ezek a borzalmak ne ismétlődhessenek meg. 1985-ben egy japán fiatalasszony, Tina Koyama üzent a nagyhatalmaknak ugyancsak papír-madarak segítségével, mint Szadakó tisztelői. A TIME újságnak 1000 hajtogatott darut küldött azzal a kéréssel, hogy ne ismétlődjön meg a világon sehol Hirosima tragédiájához még hasonló sem.
Egy másik szemtanú, Cuboi Szunao, aki 1945. augusztus 6-án 20 éves volt, és egyetemre járt, szemtanúja lett a Hirosimára ledobott atombomba pusztításának. Ő maga is súlyosan megsérült a katasztrófában. Több mint egy hónapon át eszméletlenül feküdt egy kórházban, de a csodával határos módon életben maradt, és még mindig él, annak ellenére, hogy a sugárzás következtében keletkezett sebhelyek még mindig látszanak az arcán. Cuboi számos sorstársával együtt komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a jövőben már senki se tapasztalhassa meg, milyen átélni egy nukleáris támadást. (Visszaemlékezése itt olvasható részletesen)
Kedves Olvasó, miközben ezt a kis origami-darut próbálja hajtogatni, emlékezzünk közösen a tragédiák áldozataira, és bízzunk vezetőink bölcs belátásában, éberségében és egy szebb, tiszta biztonságos jövőben.
Provincia
Válogatott irodalom, források
- Fukusima: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fukusimai_atomer%C5%91m%C5%B1-baleset
- Yoshihiko Noda a hirosimai megemlékezésen: http://nol.hu/kulfold/atommentes_vilagot_koveteltek_hirosima_evfordulojan; http://www.tisztajovo.hu/megujulo-energiaforrasok/merre-tart-japan-energiapolitikaja/2012/08/03; „A szakértők szerint a miniszterelnök három lehetőség közül választhat: a legrövidebb időn belül leállíthatja az összes atomerőművet, 15%-ra, illetve 20–25%-ra csökkentheti a nukleáris energia arányát 2030-ig. Egyelőre úgy tűnik, Noda a 15%-os megoldást részesíti előnyben, amelynek eléréséhez az ország először visszatérne a Fukusima előtti állapothoz, a Japánban található összes reaktort újraindítanák, hogy aztán fokozatosan, a következő húsz során bezárják a régebbi létesítményeket.”
- A sintóizmusról: E. Kidder: Az ősi Japán. A múlt születése. Budapest, 1987. 61–70., C. Muraoka: Studies in Thought. Tokyo, 1964.
- Szadakóhoz: http://en.wikipedia.org/wiki/Sadako_Sasaki
- Tina Koyama-hoz: http://www.tinakoyama.com/index.htm; http://content.time.com/time/magazine/article/0,9171,959677,00.html
- Madár – daru, mint szimbólum: http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm; https://rostae-books.com/daru.html
- Aki túlélte Hirosima földi poklát. https://mult-kor.hu/aki-tulelte-hirosima-foldi-poklat-20150806
[Übersetzung aus dem Ungarischen:]
Namen, die jeder kennt. Der Schauplatz von drei weltbewegenden Tragödien. Drei Städte, die von tragischen Ereignissen heimgesucht wurden, die uns dazu gebracht haben, über die Zukunft nachzudenken.
Am 6. August 1945 warf das US-Militär Atombomben auf Hiroschima und am 9. August 1945 auf Nagasaki. Die Tragödie von Fukuschima begann mit einem Erdbeben am 11. März 2011, gefolgt von einem Tsunami, dessen verheerende Auswirkungen eine Reihe schwerer nuklearer Fehlfunktionen und Unfälle auslösten.
Hiroschima und Nagasaki brachten die Menschheit an einen Scheideweg, was die Verwendung von Uran im Krieg betrifft. Als Reaktion darauf entstanden Friedensmärsche, Friedensdemonstrationen und Vereinbarungen über einen atomaren Waffenstillstand.
Fukushima stellte die Nutzung der Kernenergie in Frage. So wie die Menschheit im Jahr 2011 durch diese Serie von Tragödien erschüttert wurde, steht vielleicht ein weiterer weltbewegender Prozess bevor. Die Worte und Taten von Premierminister Yoschihiko Noda, der am 6. August 2012 an der Hiroschima-Gedenkfeier teilnahm, geben Anlass zur Hoffnung.
„Wir werden sichere Energie nutzen und uns nicht auf die Kernenergie verlassen“, sagte er.
So soll es sein!
Zum Gedenken an die Opfer bieten wir unseren Lesern ein kleines Geschenk an. Ein aus Papier gefalteter Kranich – virtuelle Werkzeuge, mit denen unsere Leser lernen können, wie man einen Papiervogel bastelt.
Warum gerade ein Origami-Vogel?
Weil der Hilferuf des Einzelnen manchmal auf den Flügeln von Origami-Kranichen die Ohren der atomaren Supermächte erreicht hat.
Der erste Schrei kam von Sadako Sasaki, die in der Nähe von Hiroshima lebte. Sie war erst zwei Jahre alt, als der Atomangriff stattfand. Später wurde bei ihm Leukämie diagnostiziert, verursacht durch die Verstrahlung infolge der Atombombenexplosion. Ihre Freundin erzählte ihr von der Tradition der 1000 Kraniche. Wenn er 1000 Vögel aus Papier falten könnte, würde ihr Wunsch in Erfüllung gehen.
Dieses Papierfalten ist Origami, das auf ein japanisches religiöses Ritual zurückgeht, das etwa 1500 Jahre alt ist. Zu den Opferzeremonien an Shinto-Schreinen gehörten Papierfiguren und andere Papierornamente, die von den Schreinpriestern gemäß den Anweisungen gefaltet wurden. Der Shintoismus ist eine japanische animistische Religion, die das Wirken der Natur mit den Aktivitäten höherer Geister in Verbindung bringt und versucht, die Gunst dieser Geister durch Opfergaben und verschiedene Geschenke zu erlangen.
Generell ist der Vogel im Glauben aller Völker seit den frühesten Zeiten ein Symbol für die Seele: ein Mittel, um in den Himmel aufzusteigen, um zwischen Himmel und Erde zu kommunizieren, um mit den Göttern in Verbindung zu treten. Der Turul, ein beliebtes Totemtier der heidnischen Völker, ist auch bei uns, den alten Ungarn, ein solches Tier. Aber auch bei den Christen ist er ein beliebtes Symbol. In den Evangelien des Neuen Testaments erscheint er zum Beispiel in Form einer Taube des Heiligen Geistes.
Für die meisten Völker war der Kranich auch ein Symbol für langes Leben und Wachsamkeit. Im Christentum war er auch ein Symbol der Keuschheit, der Treue und der Wachsamkeit. In der ungarischen Heraldik wurde er oft als Ausdruck der Wachsamkeit verwendet, in unserer Poesie als Ausdruck der Freiheit.
Zurückkommend auf Sadako, beschloss sie auf ihrem Krankenbet, Kraniche zu falten – und sich dabei Heilung zu wünschen.
Sadakos Wunsch ging nicht wie gewünscht in Erfüllung, denn sie starb, bevor sie die 1.000 Vögel fliegen lassen konnte. Nur 644 Papierkraniche wurden fertiggestellt, der Rest wurde von seinen Klassenkameraden gebastelt, und so wurden ihm noch tausend in den Sarg gelegt.
Aber ihr Andenken überlebte sie. Ihre Figur und der Papiervogel wurden zu einem Symbol des Friedens. Seitdem wurde ihre Statue ständig mit Papiervögeln geschmückt, die von Kindern aus der ganzen Welt geschickt werden.
Seitdem gab es viele Aufrufe von Zeugen, Überlebenden oder ihren Angehörigen, die etwas tun wollten (manchmal „nur” symbolisch), um zu verhindern, dass sich diese Schrecken wiederholen. 1985 sandte eine junge Japanerin, Tina Koyama, eine Botschaft an die Mächtigen, indem sie als Fan von Sadako ebenfalls Papiervögel verwendete. Sie schickte 1.000 gefaltete Kraniche an die Zeitung TIME mit der Bitte, dass sich so etwas wie die Tragödie von Hiroshima nirgendwo auf der Welt wiederholen dürfe.
Ein weiterer Augenzeuge, Cuboi Sunao, der am 6. August 1945 20 Jahre alt war und die Universität besuchte, wurde Zeuge der Zerstörung durch die Atombombe, die auf Hiroshima abgeworfen wurde. Er selbst wurde bei der Katastrophe schwer verletzt. Mehr als einen Monat lang lag er bewusstlos im Krankenhaus, überlebte aber wie durch ein Wunder und ist trotz der Narben im Gesicht, die von der Strahlenbelastung herrühren, noch am Leben. Cuboi setzt sich zusammen mit vielen seiner Mitstreiter dafür ein, dass in Zukunft niemand mehr die Erfahrung machen muss, wie es ist, einen Atomangriff zu überleben.
Liebe Leserin, lieber Leser, während Sie versuchen, diesen kleinen Origami-Kranich zu falten, lassen Sie uns gemeinsam der Opfer von Tragödien gedenken und auf die Weisheit und Wachsamkeit unserer Führer und eine hellere, sauberere und sicherere Zukunft vertrauen.
Provincia