Demeter Márta bemutatta munkáját, valamint terveit Pécsett

Demeter Márta

Demeter Marta Pécsett

Demeter Márta, független országos képviselőnő, aki az LMP-frakcióba belépett, bemutatkozott, és bemutatta munkáját, valamint terveit csütörtökön 2017. szeptember 28-án, Pécsett a Művészetek házában.

Demeter Márta, egykori mszp-s, február óta független országos képviselőnőnek aki nemrég az LMP-frakcióba belépett kifejezetten pechje volt, amikor Pécsre indult, hogy bemutatkozzon, és bemutassa munkáját, valamint terveit Pécsett a Művészetek házában. Autója ugyanis felmondta a szolgálatot a Budapest és Pécs közötti úton, így a tervezett 8.30 helyett 10 órakor érkezett meg Komlóra. Az LMP helyi aláírásgyűjtő akciója, melyen Demeter Márta képviselőnő részt vett, két indítványból állt: a zöld párt szeretne egy népszavazást Paksra vonatkozóan, továbbá szeretne 200 ezer aláírást összegyűjteni ehhez a népszavazáshoz:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?”

Kifejezetten vaskos volt az az aláíráslista, melyet Demeter Márta és Angyal Károly, a Baranya megyei közgyűlés képviselője, a pécsi Művészetek és Irodalom Házába magukkal hoztak, és a jó egyórás késés ellenére körülbelül 20 érdeklődőt találtak az első emeleti történelmi teremben.

„Örülök, hogy egy olyan pártban folytathatom politikai munkámat, melyben baloldali emberként is megtalálom a meggyőződésemet”, kezdte Demeter képviselőnő egy rövid bemutatkozás után (Lásd alul a Wikipédia-cikket) az előadását. Elsődleges célja – mondta – küzdeni „a mélyszegénység” ellen, ami az egész országban uralkodik. A Fidesztől kiinduló korrupció az egész országot kézben tartja, állami pénzeket szinte kizárólag a kormányzópárt tagjai és azok hozzátartozói nyernek el. Miközben Orbán miniszterelnök futballstadionokat épít, melyek hasznosítása nagyon is kérdéses, a kórházaknak és az iskoláknak takarékoskodniuk kell az árammal és az étkezéssel. „Persze felhasznál a kormány EU-s forrásokat, de azt pazarlóan és korrupciótól áthatva teszi”, állította Demeter Márta. Általánosságban az egész országban jellemző a munkaerőhiány, így részben nem tudnak több állást az önkormányzatoknál betölteni, mert a jól képzett fiatalok az alacsony fizetés miatt kivándorolnak. A kormányzati és a hivatalokban lévő állásokat a Fidesz gyakran más szakképzettségű kedvezményezetteikkel tölteti be, akik kizárólag politikai utasítást hajtanak végre.

Az előadás után lehetősége volt a hallgatóságnak, hogy kérdéseket tegyenek föl. Vajon Demeter Márta az MSZP-időkben is a saját szakterületén, a nemzeti biztonság területén tevékenykedett? „Szorosan együttműködök Szél Bernadettel, aki az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja.1 Én továbbra is a honvédelmi és rendvédelmi szakterülettel foglalkozom” válaszolta Demeter Márta.

„A magyar hadsereg nincs abban a helyzetben, hogy valós veszély esetén az országot megvédje. Biztonsági környezetünk folyamatosan változik, Ukrajnában nyílt háború dúlt, a helyzet a mai napig nagyon nehéz, ami a kárpátaljai magyarokra is kihatott.”

A letelepítési kötvényre (“Hungarian Residency Bond Program“) vonatkozó ismételt kérdésekre, a képviselőnő azt mondta; Orbánék 20 ezer „ismeretlen státuszú embert engednek be az országba”, akikről az ember nem tudja, kicsodák, ráadásul az egész konstrukció kifejezetten olcsó: 360.000 eurós meghatározott összegért egy nagycsalád megkapja a magyar letelepedési engedélyt, ami élethosszig szól. 5 év után pedig visszakapnak a befizetett összegből 300.000 eurót,  azaz valójában 60.000 euróba kerül az egész. Pillanatnyilag ebben a kérdésben nagy titkolózás uralkodik, a kormányzat nem ad ki semmiféle információt.2

Demeter Márta beszéde és az azt követő kérdések megválaszolása után Keresztes László Lóránt beszámolt az Pécsi közgyűlésről, különösen a tervezett üzemcsarnok építéséről a Déli Ipari Parkban.

Demeter Márta (nem hivatalos) életrajza: https://hu.wikipedia.org/wiki/Demeter_M%C3%A1rta/

1 V.ö: „A független Demeter Márta azt mondta, Széllel közösen benyújtanak egy javaslatot a nemzetbiztonsági bizottság paritásossá tételét és azt kezdeményezve, hogy álljon helyre a nemzetbiztonsági szolgálatok pártoktól és kormányoktól való függetlensége”, in: https://vs.hu/kozelet/osszes/botranyrol-beszel-az-ellenzek-a-nemzetbiztonsagi-bizottsag-ulese-utan-0731

2 V.ö.: http://hvg.hu/itthon/20170914_Megint_egymasnak_esett_Demeter_Marta_es_az_MSZP

 

 

Demeter Márta, Angyal Károly

Demeter Márta, Angyal Károly

 

 

Keresztes László Lórant beszámolt az Pécsi közgyűlésről

 

 

 

 

Jégpálya a hegytetőn, tankok a Tüskésréten? Beszélgetés a városfejlesztés két „irracionális ötletéről”

Jegpalya_Tankok_fb_rendezveny.jpg

A Fidesz/KDNP városvezetése részéről tervezett két nagyberuházás összesen kb. 1,120 mrd. Ft.-ba kerül. Az egyik terv miatt kivágnak több hektár erdőt a pécsi tv-torony körul; a hadiipari parknak kiszemelt terület Tüskésréten, ahol azelőtt a hőerőmű volt, pedig erősen szennyezett – mondta Keresztes László Lóránt képviselő (LMP) hétfőn este a Corso Hotelben egy nyilvános beszélgetésen a városfejlesztési tervekről.

„Nem kell hosszan taglalni azt, hogy milyen jelentősége lesz a város jövőjére nézve a jelenlegi fejlesztési ciklusnak. » Read more

Energiaklub: Magunk alá temetjük? Paks 2 és az atomhulladék sorsa

Gyertek!

  • Dátum
    2017. február 2. 18:00 – 20:00
  • Helyszín:
    VOKE Vasutas Művelődési Ház Váradi Antal utca 7/2, Pécs, 7621

Hogyan lehet atomerőművet tervezni legalább 70 évre előre, miközben a világ akár néhány év alatt a feje tetejére állhat? Hogyan fogjuk tárolni a nukleáris hulladékokat több százezer évig?

Résztvevők:

Fabók Márton, az Energiaklub munkatársa – Paks 2 engedélyezési folyamata és a jelenlegi helyzet

Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub munkatársa – Az atomhulladék tárolásának problémái

Kóbor József, a PTE egyetemi docense – Az atomtemető pécsi-batanyai érintettsége

Műsorvezető: Ungár Tamás, az egykori Népszabadság újságírója

Amit a Danube Limes – UNESCO World Heritage projektről tudni kell!

A cikk szerzőjének Kiss Magdolnának, a limes-kutatáshoz kapcsolódó két fontos munkája.

  • Kiss M.: Gót vezéregyéniségek a késő Római Birodalomban. Getica-kutatások. Vivarium Fontium 2. Pécs, 2008.
  • Kiss M.: Bauspuren mit Pfostenkonstruktion vom Ende des 4.   Anfang des 5. Jahrhunderts in der Festung Lussonium. Roman Frontier Studies 1995. Exeter, 1997.

Nagy megütközéssel tapasztaltuk, hogy magukat igényesnek és komolynak tartó sajtóorgánumok, bulvárlapok módjára – rosszindulatból vagy csak ismeretek hiányából – tudománytalan, humorosnak gondolt véleményt terjesztettek az interneten a Danube Limes – UNESCO World Heritage projektről. Mentségükre szolgáljon, hogy nem tudják, miről beszélnek. Az azonban felettébb sajnálatos, hogy bulvár-csapdájukba tanult, intelligens emberek is sorban beleesnek, hagyják magukat manipulálni, és az ostobaságokat kritika nélkül továbbadták.

Elsősorban e csapdába esett, de jó szándékú olvasóknak és a velük együtt megtévesztett újságíróknak vázoljuk ennek a nagy volumenű projektnek a lényegét, hogy legyen lehetőségük átgondolni és helyesbíteni tévedésüket.

A dolog előzményéhez tartozik, hogy Lázár János kancellária miniszter egészen váratlanul egy, országok fölött átívelő projekt koordinálására – kivételesen – megfelelő szakembert nevezett ki.

Akik tehát mindenféle ismeret nélkül vették a bátorságot, és lekicsinylő véleményt mondtak erről a témáról, azok jó, ha tudják, miről is beszéltek, mi ez a projekt és ki is ez a szakember, aki ezt vezeti. Ezért számukra ismertetjük röviden a tényeket.

Itt inkább az a probléma, hogy egy tudományos, EU-s projekt keveredett a valóban szemfényvesztő, érdektelen és nevetséges, valamint a pénzhiány miatt felháborító kinevezések és kinevezettek sorába – egy diszciplína semmibevételeként.

Taunusstein_-_Limes_Wachturm_soure_de-wikipedia-org1000x750.jpg

Rekonstruált római őrtorony (Németország). Forrás: hu.wikipedia.org

limes elnevezés a Római Birodalom több ezer kilométeres határvonalát jelenti, amely ma több ország és kontinens (Európa és Afrika) területét érinti. Európai szakasza Anglia és Skócia határvidéktől egészen a Fekete-tengerig terjed, nyomvonalát Németországban a Rajna, majd a déli részétől kezdve nagyrészt a Duna jelöli ki. A limes magába foglalja a határ mentén épített erődöket, a köztük emelt őr- és jelzőtornyokat és az ezeken át vezető utat, valamint a katonaságot, akik itt teljesítettek szolgálatot. Az ókori világ egyik csodájának számító kínai Nagy Fal után a római limes a legnagyobb összefüggő, emberi alkotás.

Magyarországon az 1800-as évek második felétől indult meg a tervszerű limeskutatás.

1967-től Visy Zsolt professzor, régész, ókortörténész és egyetemi tanár kapcsolódott a kutatásba, akkor a Dunaújvárosi Múzeum muzeológusa és igazgatójaként. 1967-1981 között tárta fel Intercisa castellumát, polgári települését és temetőjét. Az ásatás eredményeit folyamatosan közzétette.

További szakmai tevékenységéből csak morzsákat kiemelve:

Az 1980-as évektől Pécs városa is csatlakozott Visy Zsolt révén a kutatáshoz. A professzor 1984 óta, ekkor már a Pécsi Tudományegyetem (korábban  Janus Pannonius Tudományegyetem) oktatójaként folyamatosan a Római Birodalom határvédelme kutatásának szentelte magát (bár ezen kívül más területeken is jelentőset alkotott).

1972, 1987–2011 Lussonium (Dunakömlőd) – ásatások és publikációk.

1998-ban habilitált az  ELTE-n. Disszertációjának témája a limes-kutatás: A ripa Pannonica Magyarországon.

1998–2000  Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium, kulturális helyettes államtitkára.

1999-ben kezdeményezte az UNESCO Világörökségi Bizottságának tagjai körében, hogy a római limes ne egyes országok nevezéseként váljon szakaszosan a világörökség részévé, hanem egyetlen, nemzetközi kulturális emlék legyen.

2003-ban kezdődött meg a Pécsi Tudományegyetem részvételével elsősorban a pannoniai limes adatbázisának létrehozása. Ezt az európai uniós Culture 2000 pályázat indította el. A projekt címe FRE (Frontiers of the Roman Empire) volt. Hazánkon kívül részt vettek benne Skócia, Németország, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia kutatói és örökségvédelmi szervezetei is.

2003-ban Pécsett rendezett XIX. Nemzetközi Limeskongresszus Szervezőbizottságának elnöke.

2004 óta – a Pécsi Légirégészeti Téka alapítója és vezetője volt.

2007: Légirégészeti kutatások Dacia keleti limesén.

2008-2011 között
ICOMOS-tevékenysége 
(az ICOMOS az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete): Pannonia magyarországi limese világörökségi pályázat szakmai felelőse (kutatás, limes-adatbázis, dokumentálás, kiadványok, kiállítás).

2008: Magyar Limes Szövetség alapító tagja és elnöke.

2008 nyarán Visy Zsolt kezdeményezésére a Közép Európa program keretében elfogadásra került a Danube Limes – UNESCO World Heritage projekt, amelynek fő célkitűzése a magyarországi és szlovákiai Limes-helyszínek világörökségi nevezésének előkészítése és elkészítése az UNESCO Világörökségi Bizottság számára.

2012-től ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság alelnöke.

2012-től UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottság elnöke.

 2015. dec. 1-től (határozott időre) miniszteri biztos „A római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza” és a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palota bemutatásával összefüggő feladatok.

A 2008-2011-ig tartó Danube Limes – UNESCO World Heritage projektben résztvevő partnerek: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (főpályázó), Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke, Paks Város Önkormányzata, Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal, Osztrák Történelmi Kutatóintézet, Német Limes Bizottság, és a Varsói Egyetem Délkelet-Európai Ókorkutatási Központja. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezetén belül létrehozott projekt team feladata a pályázat lebonyolítása, illetve a magyar nevezéssel kapcsolatos előkészítő munkálatok. A Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke Visy Zsolt vezetésével a nevezéshez szükséges szakmai munkálatokat végzi: az egyes helyszínek felmérését és a kutatások eredményének rendszerezését.

Egy nagy volumenű, évtizedek óta folyó sikeres magyarországi projektről van tehát szó, mely több ország tudósait ülteti egy asztalhoz, melynek megálmodója és egyik megalkotója a Pécsi Egyetem egyik nemzetközileg elismert professzora, amelynek kivitelezésében a Pécsi Egyetem más  munkatársai és hallgatói, Magyarország további egyetemeinek és múzeumainak munkatársai is részt vesznek. Ez a törekvés tudományos területen valami olyasmi, mint amit az Európai Unió megalapítói álmodtak meg és hoztak létre több-kevesebb sikerrel. Amely munkálkodásnak a jelentőségére végre a kormányzat is felfigyelt, és merjük remélni, hogy pozitív irányba mozdul az ügy.

dr. Kiss Magdolna

(régész, ókortörténész)

 

 

Források:

 

 

1 2 3 4 6