Pécs, a “zöld főváros” – nagy aktivitású radioaktív hulladékok szomszédságában?

Az LMP baranyai szervezete közleménye

Ötszáz euró, ennyi az éves tagdíja a „Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa” nevű nemzetközi szervezetnek, amelybe Páva Zsolt polgármester előterjesztése alapján Pécs bejelentkezett, azzal a szándékkal, hogy miután már volt „Európa kulturális fővárosa”, lehessen egyszer Európa „Zöld fővárosa” is.
Polgármesterünk a Dalkia francia multi képviselőivel egyetértésben fenntarthatóvá” és „zölddé” nyilvánította Pécs biomasszára alapozott távfűtését. Miközben a tüzifa nagyüzemi égetése tovább folyik, évi negyedmillió tonna szalmát égetnek el. Aligha véletlen, hogy ilyen nagy biomasszaégető egységeket Nyugat-Európában sehol sem engedélyeznek, hiszen hátrányosan érinthetik a mezőgazdaságot, az erdőket, a helyi, változatos termelést.
Városunk fejlesztési koncepciója a közelmúltban elkészült. Ennek kulcsszava a fenntarthatóság. A koncepció – igen helyesen – a városban a munkahelyteremtést tekinti a legfontosabb feladatnak. Ennek alapját sok tekintetben a környezetipar (energiahatékonysági technológiák, magas hozzáadott értéket képviselő iparágak telepítése, ilyen jellegű összeszerelő üzemek, megújuló energiatechnológiák), a klinikai szférára alapozott „egészségipar”, a felsőoktatás még vonzóbbá tétele, a kultúra és szolgáltatások jelentik. A koncepció tehát ezekre az irányokra is alapozza a hiányzó pécsi munkahelyek megteremtését.

Atomdiktátor álomvárosa, Pecsistop.hu

Atomdiktátor álomvárosa | (c) Pecsistop.hu 2012

Mindeközben „Magyar Urán Zrt.” néven állami uránbányászati konzorcium alakult, mely – a beruházást elindító döntések esetén – a régi bányánál kétszer több ércet bányászna ki Pécs alól, várhatóan a korábbi dolgozói létszám tizedét sem foglalkoztatva. És ami a friss sajtóhírek alapján is egyre aktuálisabb: a nagy aktivitású nukleáris hulladékok, és a paksi atomerőmű kiégett fűtőelemeinek végleges elhelyezésének kérdése kapcsán újraindultak a kutatások a Pécstől néhány kilométerre fekvő Boda térségében. Amennyiben ez a létesítmény megvalósul a szomszédunkban, az elhelyezés folyamata legalább 100 éves nagyságrendű lehet.
Ezekre lesz pénz, hiszen csak a paksi hitel fejenként hétszázezer forint „devizahitelt” jelent minden magyar polgárnak, csecsemőtől aggastyánig. Ugyanakkor szöges ellentétben állnak az elfogadott városfejlesztési koncepcióval. Gyakorlati szándékot tehát nem látunk a „fenntartható” Pécs megvalósítására. A pécsi és baranyai parlamenti képviselők ezekben az ügyekben nem szólalnak meg, nem vesznek részt vitákban, nem képviselték azt sem, amit saját politikustársaik a városban elfogadtak. Csak az „igen” gombot nyomogatták.
Ezért elvárjuk a Pécsért, gyermekeink jövőjéért felelősséget érző (és helyben létező) politikai erőktől, szervezetektől, hogy haladéktalanul nyilatkozzanak:
Mi az álláspontjuk a Bodára tervezett nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló létesítésének kérdéséről, és ezen álláspontjukat eddig milyen formában fejezték ki?
Hajlandóak-e a városfejlesztési koncepciót tevőlegesen, az országos politikában is képviselni, megvédeni?
Támogatnák-e azt, hogy Pécs közgyűlési határozatokkal, a saját jogán készítsen hatástanulmányokat, megalapozott gazdasági számításokat, hogy ezek alapján a pécsiek teljes körű tájékoztatása megvalósulhasson?
Reméljük, hogy a városvezetés a „fenntarthatóság” megvalósítását nem kívánja letudni 500 euróval…

dr. Kóbor József és dr. Keresztes László Lóránt,
pécsi önkormányzati képviselők (LMP)

Megjegyzések a Wildhorse 2012. szeptember 18-án kiadott SAJTÓKÖZLEMÉNY-éhez

“Vox populi, vox Dei”

 (Kedves Olvasó, ha a böngészőjén nem jelenik meg a lenti táblázat, akkor az egész cikket letöltheti innen. 10_pontWHE_SA PDF-formátumban)

A mecseki uránbányászat újjáélesztésének 10 legfontosabb előnye (a Wildhorse szerint)

 

A mecseki uránbányászat tervezett újraindítása számos gazdasági és társadalmi haszonnal járhat Pécs és a környező települések számára. A bányászat a közvetett és közvetlen adóbefizetéseken túl százak munkahelyét és családjuk hosszú távú megélhetését biztosíthatja. Ráadásul úgy, hogy a szocialista idők környezetszennyező technológiája már a múlté, hiszen jelenleg semmilyen hatóság nem tenne lehetővé hasonló alapokon nyugvó kitermelést. Ehelyett – a XXI. század igényeinek megfelelően – másként, nagymértékű gépesítéssel és korszerű eljárásokkal, jelentős részben a föld alá telepítve zajlik majd a kitermelés, amiből még a bánya fölött lakók* sem érzékelnek majd semmit.

*Tehát lakott terület alatt bányásznak majd (S. Á. megj.)

 

Wildhorse által felsorolt előnyök

 

 

Olvasói megjegyzések

1.         Munkahelyeket teremt: több száz1 ember dolgozhat közvetlenül a bányában, és ennél is többre tehető azoknak a száma2, akik közvetetten juthatnak álláshoz a szükséges kiegészítő, külsős szolgáltatásoknak köszönhetően.

 

1)      azaz <500, mert ha több volna, akkor a „közel ezer” kifejezést szokás használni. A szóhasználat 200-400 ember foglalkoztatására utal. Ráadásul mindez a bizonytalan jövőben, legkorábban 6 év múlva.

Csak összehasonlításként: a Pécsre települt elektronikai cégek most, 2012-ben 700-nál több alkalmazottat számlálnak, és további bővítést terveznek: Jabil 500-at, Flextronics <200 fölött.

2)      Nincs semmiféle hatástanulmány, mert ha lenne, akkor konkrét számot közöltek volna az akcelerációs hatásra (függetlenül az állítás igazságtartalmától, mint pl. a győri Audi: 10-szeres akcelerátor-hatás). Vagy van hatástanulmány, de azért nem hivatkoznak rá, mert gyakorlatilag zérus kisugárzást prognosztizál (ez a valószínűbb).

 

2.         Lökést kap a kereskedelem3 és a szolgáltató szektor, egyrészt hiszen a dolgozók és családjaik jobbára helyben – a térségben – költik el keresetüket, másrészt pedig a bánya az egyik legnagyobb Magyarországi befektetést4 jelentené

 

3)      Ha 500 fő alkalmazottal számolok, akkor abból max. 250 pécsi (fizikaiak). A pécsiek, akik eddig munkanélküliek voltak, bizonyos létszükségleti cikkeket eddig is fogyasztottak, ezután sem fognak gyökeresen változtatni fogyasztói szokásukon, a fizetésük fennmaradó részéből legjobb esetben a fölgyűlt adósságaikat rendezik. Ha dolgoztak, akkor semmiféle változás nem lesz. A többiek egy része, talán 150, a környező településekről bejáró vendégmunkás másutt költ, itt még annyit sem, mint egy átutazó. A kb. 100 maradék, a messzebbről érkezett és „munkás-szállásokon” elszállásolt vendégmunkás fogja itt, legfeljebb szállóhelye közelében Élelmiszerboltok, éttermek, kocsmák, lokálok forgalmát fellendíteni.

Az ausztrál vezetőséghez tartozó pár fő, ha idelátogat (nem valószínű, hogy ideköltözik) a hotelok számára jelent majd jövedelmet.

4)      A befektetés a WHE-é, a gyártóeszközök biztosan külföldről jönnek, Mo-n nincs már olyan cég, amelyik képes lenne egy komplett uránbányát leszállítani

 

3.         Bevételhez jutnak a helyi önkormányzatok, hiszen a Wildhorse által fizetendő iparűzési adó százmilliós5 nagyságrendű lesz.

 

5)      Fogalmi zavar: nem a nagyságrend, az összeg lehet százmilliós. Az pedig meglepő lenne, ha nem a legkisebb mértéket garantáló települést választaná székhelyül. De ha Pécsett is marad, az összeg eltörpül Pécs költségvetéséhez képest. Valószínű elírással van dolgunk, mert egy korábbi tájékoztatón a cég még így nyilatkozott e kérdésről: „A tevékenység árbevétele éves szinten több 10 milliárd forintos nagyságrendű lehet…” WHE tájékoztató 2010.

 

4.         Jelentős további bevételhez jut a központi költségvetés adókból (szja6, ÁFA,7 társasági adó8 stb.).

 

6)      Csak a magyarországi munkások adójára számíthat, ez pedig kb. 300 fő esetén elenyésző. Vö.: 1. pont

7)      Az export ÁFA-hozadéka zérus, a fogadó ill. a vegyesvállalati honos országban jelent bevételt, MO-n nem.

8)      Az ilyen beruházások gyakorlatilag társaságiadó-mentesen működnek, ez a kedvezményük a letelepedésért cserébe, tehát pluszbevételt ez sem hoz.

 

5.         Igen jelentős hazai hozzáadott termelési érték, jelentős export árbevétel9.

 

9)      Ha ez igaz, akkor az ÁFA nem igaz. Valós hatása nincs, legföljebb árnyalati kormányzati pozíciójavítási tétel lehet éles hitelfölvételi helyzetben. De ez sem érzékelhető, főleg nem az első években

 

6.         A Wildhorse társadalmilag felelős vállalatként10 anyagilag is hozzájárul a környező települések kulturális és társadalmi életéhez.

 

10)   Ezt pár év(tized)es múlttal mondhatná, így a semmiből jőve csak blabla.

„Messziről jött ember, azt mond, amit akar.”

 

7.         A mélyművelésű, tömedékeléses fejtési módszernek11, valamint a bányavágatok felett húzódó, több száz méter vastag homokkő rétegnek köszönhetően a bányakár veszélye gyakorlatilag fel sem merül. 12

 

11)   Szeretném látni, miként oldja meg – technikai és gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve -, hogy a fejtést követően vissza is rakják a meddő-kőzetet vagy az ércfeldolgozás után visszamaradt meddőzagyat. Mennyi várakozási időt terveznek e munkafolyamatok között? (Lásd a WHE 8. pontja) Addig hol tárolják a kibányászott anyagot? Vagy addig állnak az új fejtésével, vagy az újat addig lent őrizgetik? Ha nem lesz vagy csak csekély mértékű a visszatömedékelés, akkor visszamaradnak járatok, lesznek nagy szállítások, és millió köbméter-számra halmozódik a meddő valahol. Az odavezető utak mentén a házak szétverve, a város idegenforgalma az „urán” szó asszociációi mellett a nagyfokú teherforgalom miatt végzetes sebet kap, a forgalom melletti épületek gyorsan és nagymértékben károsodnak.

12)   Félő, hogy a cég mindezzel valójában csak azt az összeget kívánja csökkenteni, amit a bányászati tevékenység megkezdésekor a Bányakapitányság által szükségesnek ítélt mértékben egy zárolt számlára kell elhelyezniük, amely csak a Bányakapitányság engedélyével nyitható meg. Ez az összeg szolgál a bánya bezárása utáni rekultiváció finanszírozására és a működés alatt esetlegesen bekövetkező bányakárok fedezetére. Azaz ezzel a megfogalmazással már előre elhárít mindenféle felelősségvállalást egy esetleges bányakár esetén.

 

8.         A modern eljárások következtében számos munkafolyamat a föld alatt zajlik. Csak a legszükségesebb dolgokkerülnek a felszínre, – és azok is csak ideiglenesen – mint például a vágatokból kitermelt, visszatömedékelésre váró meddő, vagy az ércdúsító üzem.13

 

13)   Hol lesz az ércdúsító üzem? Milyen hosszúak az odavezető utak? Hiszen az itt haladó forgalom számára és min. 1-1 km. széles sávjuk mellett élő lakosságnak veszélyt jelentenek (sugárveszély, házak-repedezése, elértéktelenedés, pszichés hatások stb.)

 

9.         A korábbinál jelentősen kevesebb14 meddő ás feldolgozási maradék kerül a felszínen elhelyezésre. A korszerű technológiai megoldásoknak köszönhetően elkerülhető a talaj, és ezáltal a felszín alatti vizek elszennyezése.15.

 

14)   Ha ez igaz lenne, akkor itt konkrét arányszám állna. Mivel nincs arányszám, az azt jelenti, hogy nem lesz kevesebb. Ez pedig nem is lehet, ismerve a mecseki urán érctartalmát. Az 1900-as évek közepén-végén is az tette gazdaságtalanná a bányát, hogy 1 tonna érc 1,2 kg uránfémet tartalmazott (vagyis 0,12%-a volt a fémtartalom). A további bányászatra váró érctelepek a WHE kutatásai szerint még csekélyebb, csak 0,072%-os érctartalmúak. Ebben pedig értelemszerűen több a meddő.

15)   Mivel éppen Pécs és környéke összefüggő karsztvízkészletét érintené a bányászat, ezért óriási szerepe van a hidrogeológiai vizsgálatoknak. A mecseki források eddigi feltérképezésénél hiányosságok, visszásságok tapasztalhatóak, ezért az így megismert eredmények nem minden szempontból felelnek meg a szakmai elvárásoknak. A kutatás jelen állása mellett, a lencséket átfúrva nincs az az isten, aki biztosat mondhatna. Ráadásul minél biztosabbra törekszik a cég, annál drágább. A költségoptimalizálás csökkentést jelent, és az eddigi titkolódzás csak annyit, hogy továbbra sem lesz erős és folyamatos hatósági kontroll.

 

10.     A bányászat hosszú távú befektetés, 20-30 éven keresztül jelent biztos16 17 bevételt és megélhetést.

16)   2-3 évtizedre biztonságot ígérni: még legalább ugyanekkora múltú cégeknek sem szokás bedőlni, nemhogy egy pár éve erre alapított projekt-kft-nek. Emellett pedig ígértek itt már több évtizedes biztonságot nagyobb háttérrel is, és tessék, meg lehet nézni, mi van belőle.

17)   Az externáliákról egy szót sem ejt: a már a szocializmusban is titkosított egészségügyi-költségekről, amik nagyok voltak akkor is. A rekultivációról sem, pedig saját bevallása szerint is lesz bizonyos mértékű helyreállításra szükség. Az ezekre szánt összegeket pedig bárki bármikor bármit is állít, mindig az adófizetők pénzéből vonták el.

 

Ha ilyenek az előnyök, kíváncsian várom a hátrányokat. (S. Á.)

„Annak térkép e táj…”

Mielőtt sötétben tapogatóznánk, nem ártana megnézni térképen, hol található még – bizonyos körök által – kitermelésre érdemesnek tartott uránérc-telep Baranya megyében. (A teljes kép megtekintéséhez kattintson a térképekre!)

http://index.hu/gazdasag/magyar/urn080625/
1. Térkép Baranya Megye kőzettípusai és a Wildhorse bányászati projektjei (http://index.hu/gazdasag/magyar/urn080625/g)

 

Sajnos az az érctelep, aminek felszínre hozását a Wildhorse erősen szorgalmazza, mélyen benyúlik Pécs városa, több lakónegyede alá, ezért egyértelmű, hogy a bányászat jelen esetben lakott területeket is fog érinteni. Benkovics István 2010-ben tartott budapesti előadásán ennek mikéntjére egy kitermelési tervet vázolt fel. Nem vitatható, hogy igyekezett a lehető legjobb megoldást választani. Mivel Pécs alatt (geológiai okokból) csak a hagyományos, mélyműveléses, ám javított formájú bányászat folytatható, így a bánya megnyitását, a külszíni építményeket a várostól nyugatra Kővágószőlős-Cserkút körzetére helyezné el. Így reményei szerint Pécsett, Orfűt, Abaligetet stb. „csak” a mélyművelés érintené.

2. térkép A Pécs és környéke alatti új uránbányászati tervek digitális térképre vetítve (Benkovics I. 2010-es térképe alapján; http://realzoldek.hu/dok/GTTSZ-2010/BP-i-eloadas-20100504_pp.p)

 

A terv-vázlatnak azonban van egy hátránya. Túl kicsi, és így nem érzékelhető, valójában milyen lakóterületeket érintene a kitermelés. Érdemes kicsit nagyobb változatban is megnézni a szóban forgó vidéket. Először tekintsük át a „Pécs projekt” központi részét.

3. Térkép a “Pécs uránbányászati projekt” helyszíne (Kiss M. a Google 2012-es térképe és Benkovics I. vázlata alapján; http://realzoldek.hu/dok/GTTSZ-2010/BP-i-eloadas-20100504_pp.p)

 

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem teljesen megdöbbentett, amikor tapasztaltam, hogy – lakóházakat és az egyéb intézményeket nem is említve – a tervezett bányakörzet vonala a PTE Ifjúság úti Botanikus Kertjén áthaladva, nem kímélve az MTA pécsi székházát sem, egy ugrásra a Pécsi Székesegyháztól haladna el.

Provincia

 

II. Folytatás

A második lakossági tájékoztatót (2012. szeptember 18-án) követően a Wildhorse Energy – engedve a lakosság hónapok óta tartó ostromának – újabb, pontosabb, de még mindig kicsi térképet tett közzé információs portálján. A térkép értelmezéséhez újra a bevált módszerünkhöz kell folyamodni. A cég által megadott vázlatot méretarányosan rávetítettem Pécs korábban már felhasznált utcatérképére.

3. Térkép a „Pécs uránbányászati projekt” 2012. szeptemberében pontosított helyszíne (Kiss M. a Google 2012-es térképe és Gombor L. 2012. http://wildhorse.hirugyeletes.hu/masodik-lakossagi-tajekoztato-uranercbanya-ugyben/68, WHE_lakossagi_tajekoztato_prezi2_20120918.pdf – térképe alapján)

 

Az eredmény, mi tagadás, nem nyugtatott meg. Bár „a kitermelés csupán a város északnyugati régiójában nyúlik be Pécs alá”,  olvashatjuk a Wildhorse Energy szakembereinek szóbeli magyarázatát a térképhez. Valóban, a tervezett tényleges bányászati tevékenységet jelölő ellipszist most kisebbre rajzolták, mint a 2010-es előadás anyagához készített térképnél. Így előreláthatóan „csak” Pécs északnyugati részét, „csak” a város tüdejét, „csak” a város jelentős forráskészletét, „csak” Szentkútnak és persze magának a Mecseknek több szép tájvédelmi körzetét érinti, meg pár utcát lakóházakkal. A Wildhorse kutatási körzetének határa pedig továbbra is csak egy ugrásra van a Székesegyháztól.

Ez egyáltalán nem nyugtatott meg.

 Provincia

Folytatjuk→