Streik bei Audi Hungária beendet – Gewerkschaft setzt Forderungen durch

Heute um 17.45 Uhr verkündete die Audi-Gewerkschaft AHFSZ in einer Verlautbarung, die Forderungen der Streikenden seien erfüllt und fügte dazu eine Übersicht auf ihre Facebook-Seite.

AHFSZ_Einigung_mit_Audi

Das auf Facebook ausgegebene Verhandlungsergebnis

Damit geht ein sechstägiger Streik zuende, der zuletzt zum Stillstand derMontage in Ingolstadt geführt hatte, da die Motoren der Audi-Limousinen am Unternehmensstandort Győr gefertigt werden. » Read more

Soros György hét „pillére”

A köztudatban uralkodó zűrzavar és találgatások miatt, úgy döntöttünk, hogy közreadjuk két nyelven: angol eredeti olvasatban és magyar fordításban, mindenféle – a szöveghez nem tartozó – betoldás nélkül Soros Györgynek a menekült-kérdésre vonatkozó „tervé”-t.

Jobban mondva egy készülő tervezet Soros György megfogalmazása szerinti hét, kötelezően megvalósítandó „pillér”ét. Azért csak ezt a hét pillért, mivel a téma átfogó megközelítése még nem nyerte el – a szerző szerint – a végleges formáját, ám ha az kész lesz, mindenképpen erre a hét pillérre fog épülni:

„What would a comprehensive approach look like? Whatever its final form, it would be built on seven pillars”. (https://www.georgesoros.com/2016/09/12/saving-refugees-to-save-europe/)

Utere felix vivas!

Soros György eredeti írása angolul

Saving Refugees to Save Europe

Magyar fordítás*
*A fordító néhány megjegyzését, ami a szöveg megértéséhez feltétlenül szükséges volt, elütő színnel jelöltük.
A menekültek megmentése Európa megmentéséért
First, the EU must take in a substantial number of refugees directly from front-line countries in a secure and orderly manner. This would be far more acceptable to the public than the current disorder. If the EU made a commitment to admit even a mere 300,000 refugees annually, most genuine asylum-seekers would view their odds of reaching their destination as good enough to deter them from seeking to reach Europe illegally – an effort that would disqualify them from legal admission. 1. Először is, az EU-nak közvetlenül az első sorban lévő államokból (ütközőállamokból) jelentős számú menekültet kell (sic! MUST) befogadnia, mégpedig biztonságos és rendezett módon. Ez sokkal  elfogadhatóbb lenne a nyilvánosság számára, mint a  jelenlegi fejetlenség. Ha az EU kötelezettséget vállalna arra, hogy évente akár csak 300.000 menekültet beenged, a leghitelesebb menedékkérők máris elég jónak látnák az esélyeiket úti céljuk elérésére ahhoz, hogy ne illegálisan akarjanak Európába bejutni – azaz feladnák ezt a (értsd: jelenlegi)  törekvésüket, amely a legális beengedésből kizárja őket.
Second, the EU must regain control of its borders. There is little that alienates and scares publics more than scenes of chaos. 2. Másodszor, az EU-nak vissza kell nyernie a határai fölött az ellenőrzést. Semmi sincs, ami a nyilvánosságot jobban elidegenítené az ügytől és megijesztené, mint a kaotikus jelenetek.
Third, the EU needs to find sufficient funds to finance a comprehensive migration policy. It is estimated that at least €30 billion per year will be needed for a number of years, and the benefits of “surge funding” (spending a large amount of money up front, rather than the same amount over several years) are enormous. 3. Az EU-nak megfelelő pénzügyi alapokkal kell rendelkeznie, hogy egy átfogó migrációs politikát finanszírozzon. Ehhez néhány évig  – a számítások szerint –   legalább évi 30 milliárd euróra lesz szükség, és az előnye ennek a finanszírozási-sokknak (nagy mennyiségű költőpénz megelőlegezése, az ugyanannak az összegnek több évre elosztása helyett) mérhetetlen.
Fourth, the EU must build common mechanisms for protecting borders, determining asylum claims, and relocating refugees. A single European asylum process would remove the incentives for asylum shopping and rebuild trust among member states. 4. Negyedszer. az EU-nak közösen kell kidolgoznia egy mechanizmust a határok védelmére, a menedékkérők elbírálására, és a menekültek áttelepítésére. Az egységes európai menekültügyi eljárás megszüntetné a menedékjog vásárlására való ösztönzőerőt, és a tagországok közötti bizalom újjáépítését támogatná.
Fifth, a voluntary matching mechanism for relocating refugees is needed. The EU cannot coerce member states to accept refugees they do not want, or refugees to go where they are not wanted. A scheme like the one used by Canada could elicit and match the preferences of both refugees and receiving communities. 5. Ötödször,  szükséges az önkéntes egyetértési mechanizmus a menekültek áttelepítésében. Az EU nem kényszerítheti a tagállamokat, hogy menekülteket fogadjanak be azok, akik nem akarnak, amint a  menekülteket sem, hogy oda menjenek, ahol nem kívánatosak. Egy olyan séma, mint amit Kanadában alkalmaznak, megfelelő előnyöket biztosítana mind a menekültek, mind a befogadó közösségek számára.
Sixth, the EU must offer far greater support to countries that host refugees, and it must be more generous in its approach to Africa. Instead of using development funds to serve its own needs, the EU should offer a genuine grand bargain focused on the needs of recipient countries. This means creating jobs in refugees’ home countries, which would reduce the pressure to migrate to Europe. 6. Az EU-nak egyértelműen erősebben kell támogatnia a menekülteket befogadó államokat, és Afrikával szemben nagyvonalúbbnak kellene lennie. A saját szükségleteire felhasználható fejlesztési támogatás helyett az EU-nak egy olyan hiteles nagyszabású üzletet kellene ajánlania, amely a kedvezményezett országok szükségleteire szabott. Ez azt jelenti, munkahelyeket létesítenek a menekültek hazáiban, ami az Európára nehezedő migrációs nyomást csökkentené.
The final pillar is the eventual creation of a welcoming environment for economic migrants. Given Europe’s aging population, the benefits migration brings far outweigh the costs of integrating immigrants. All the evidence supports the conclusion that migrants can contribute significantly to innovation and development if they are given a chance to do so. 7. Az utolsó pillér a gazdasági menekülteket fogadó (/üdvözlő) környezet végső megalkotása. Európa öregedő lakosságát tekintve, a migráció előnyei a bevándorlók integrálásának költségeit  jóval meghaladják. Minden bizonyíték alátámasztja a végső következtetést, hogy a migránsok  jelentősen hozzá tudnak járulni az innovációhoz és a fejlődéshez – ha esélyt kapnak rá.
video
play-sharp-fill

LMP: Gőzerővel folytatódik a város közelében az „atomtemető”-projekt

The bright future of PécsMa értesültünk az LMP közleményéről:

„A FIDESZ elárulja Pécset!

A várost a csőd szélére juttató, és pártpolitikai irányítás alá helyező FIDESZ újabb ügyekben árulja el Pécset. 8.5 év rombolás után már a jövőnket árusítják ki, amikor kiszolgáltatják Pécset az elfogadhatatlan urán-projekteknek, és nem engedik, hogy a város döntsön a saját jövőjéről. Gőzerővel folytatódik a város közelében az „atomtemető”-projekt, októberben pedig elindult az uránbányászati tevékenység környezeti hatásvizsgálati eljárása. A városvezetés pedig semmit nem tesz Pécs érdekeinek érvényesítéséért.

Csizi Péter fideszes országgyűlési képviselő a városi közgyűlés felhatalmazása nélkül tárgyal a paksi bővítésért felelős miniszterrel azt célozva, hogy Pécs „érdekelt” legyen a projektben. Azt, hogy pontosan mit akar elérni, még Páva Zsolt polgármester sem tudja – konkrét választ ugyanis nem tudott adni Keresztes László Lóránt képviselő erre vonatkozó kérdéseire. Érdemi tájékoztatás nincs, eközben folytatódik az atomtemető-projekt, és új lendületet vett az uránbányászat újraindítását célzó tevékenység.

Pécs gazdaságát új alapokra kell helyezni, a város elfogadott stratégiai dokumentumai szerint, az adottságok, lehetőségek jó kihasználásával. Ezekkel a célokkal minden szempontból ellentétes lenne az, hogy Pécs közelében nagy aktivitású nukleáris-hulladéktárolót építsenek, mind pedig az, hogy a város területét érintően ismét uránbányászatot készítsenek elő. E tevékenységek a környezeti kockázatokon túl, pusztán gazdasági szempontból is súlyos csapást jelentenének Pécsnek.

Az LMP a Közgyűlés októberi ülésén ismét benyújtja javaslatait, a város érdekeinek érvényesítése érdekében. Amennyiben a fideszes többség e javaslatokat újra lesöpri az asztalról, helyi népszavazást fogunk kiharcolni, együttműködésben a város civil szervezeteivel.

Október 24-én pedig újabb lakossági fórumot rendezünk e rendkívül fontos kérdések megvitatására.

Dr. Keresztes László Lóránt,
pécsi önkormányzati képviselő, LMP

Dr. Kóbor József,
megyei elnök, szakszóvivő, LMP”

LMP: Páva Zsolt nyolc polgármesteri évének szomorú mérlege

Dr. Keresztes László Lóránt
Dr. Keresztes László Lóránt

Dr. Keresztes László Lóránt

Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) mai sajtónyilatozatából:

Páva Zsolt 8 éve nyerte meg az időközi választást (holnap lesz ennek 8 éve). A munkáját 2010 óta kétharmados Fidesz-kormánnyal a háta mögött végezheti. Ilyen időtávban már lehetséges, és szükséges átfogó értékelés végezni az eredményeiről.

Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, az egyik legszegényebb uniós régió természetes központja. Sajnos e 8 év alatt a gazdasági erő tekintetében leggyengébben teljesítő hazai nagyvárossá vált.

Mi ennek a 8 évnek a mérlege (adatok, szemben a propagandával)?

Semmi nem elég az eredményhez: a városvezetők büszkén hirdetik, hogy Pécs (a vidéki városok között) a második legtöbb fejlesztési forrásból gazdálkodhatott, és gazdálkodhat. Az ún. „eredménytérkép” alapján immár 94 Mrd Ft értékben valósultak meg fejlesztések. Mit sikerült tehát e hatalmas összeg felhasználásával elérni?

Ötezerrel kevesebb munkahely: 2009-ben a tejes munkaidőben foglalkoztatottak száma 41 ezer fő felett alakult, hat év alatt ez a szám 5 ezer fővel csökkent Pécsen. Tehát 5 ezerrel kevesebb munkahely volt 2015 elején (nincsenek hivatalos adatok, amelyek ennél frissebbek)

Utolsó hely a nagyvárosok között: egy friss, megdöbbentő adat (adatok a városok idei költségvetései alapján): Pécs gazdasága a vidéki nagyvárosok versenyében immár az utolsó helyre került. Az iparűzési adó várt értéke alapján Pécs nem csak Miskolc, és Szeged mögé került, de immár a jóval (25 ezer fővel) kisebb Nyíregyháza is megelőzi városunkat (több iparűzési adót fog termelni). Tehát a 100 ezernél népesebb városok között Pécs a gazdasági erő tekintetében az utolsó helyre került.

A gazdasági mélyrepülés következményeként: 13 ezerrel kevesebben vagyunk: 2009-ben a város lakónépessége még 158 ezer fő volt, 2015 elejére ez a szám 145 ezer főre, azaz 13 ezer fővel csökkent a város lélekszáma, Páva Zsolt polgármestersége alatt. Ez sajnos a legszomorúbb érték a hazai regionális központok között.

Páva Zsolt feltette a kezét: A 8 éve hivatalba lépő polgármester feladta a küzdelmet. Semmiféle érdemi gazdaságfejlesztési koncepciót, vagy ezzel kapcsolatos együttműködést nem tudott felmutatni. A városi közgyűlés februári ülésén, Keresztes László Lóránt képviselő felvetésére ráadásul azzal mentegetőzött, hogy Pécsnek rossz a földrajzi fekvése. Ezzel hivatalosan is elismerte, hogy feladta a harcot, és fogalma sincs, miképpen lehetne a város gazdasági leszakadását megállítani.

Dr. Keresztes László Lóránt

Dr. Keresztes László Lóránt

De ha rossz a földrajzi fekvés, akkor hol vannak a régóta ígért infrastrukturális fejlesztések? Autópályák meghosszabbítása a határig? A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok megteremtésének feltételei? Ezekért való eredményes küzdelem? Miért nem sikerült 8 év alatt életet lehelni a reptérbe? A polgármester számos intézkedése ráadásul nem növelte, hanem csökkentette a térség vonzerejét.

Páva Zsolt még a nukleáris hulladéktároló terveivel kapcsolatban sem emeli fel a szavát, ami megint csak ellentétes lenne a város fejlesztési terveiben megfogalmazott irányokkal.

Milyen gazdaságfejlesztés várható továbbá a haditechnikai parktól, jégpálya-fejlesztéstől, stb?

Költségvetés: ebben sem sikerült eredményt elérni; folyamatos kormányzati segítségre szorulunk, és ismét brutális az eladósodás, bőven 10 Mrd felett vagyunk a hitelekkel, a cégeket is beleszámítva.

Botrányokban is az élen: Sajnos Pécsre továbbra is jellemzően a botrányok. A Zsolnay-ügy mellett elsősorban a Volvo-buszok beszerzését kell megemlíteni. Az elhúzódó belső vizsgálatok után lassan fény derül a Volvo-beszerzések körüli óriási problémahalmazra.

Összegzésként megállapítható, hogy a kormányt nem érdekli Baranya és Pécs helyzete. Páva Zsolt pedig az elmúlt 8 év alatt a leggyengébb kezű nagyvárosi polgármesternek bizonyult, akinek saját pártján belül, és a kormánya felé sincs lobbiereje. Ez sajnos meglátszik a város jelenlegi helyzetén.”

Pécs, 2017.05.09.

 

1 2 3 4 5