Nyilvános képviselői párbeszéd a CETA-megallápodásról az EU és Kanada között, 2016. nov. 15. a Civil Közösségek Házában, Pécs

Előadók:
Dr. Vicze Csilla (ÖPE)
Dr. Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)
Kővári János (ÖPE)

Vicze Csilla nyitóbeszédéből:

„A pénzügyi háttérhatalom világuralmi törekvése a teljes gazdasági erőfölény megszerzése. Ennek a jogi eszköze a CETA, a TTIP és TISA. /Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (Transatlantic Trade and Investment Partnership /TTIP), a Kanada és Európa között megkötendő CETA (Átfogó Kereskedelmi és Gazdasági Megállapodás/Comprehensive Economic Trade Agreement) és TISA (Szolgáltatások Szabadkereskedelmi Egyezménye/Trade in Services Agreement). A nemzetek felett álló globális tőke ezen Európára ráerőltetett egyezményekkel biztosítja a teljes gazdasági erőfölényét. A CETA meghatározóan rányomja majd bélyegét az EU kereskedelmi politikájának további sorsára. A kanadai óriás cégek mellett a Kanadában megtelepedett amerikai vállalatok is nyugodtan bejöhetnek a CETA keretében Európába.

2016. október 30-án vasárnap ugyan aláírták a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodást (CETA) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Brüsszelben, de az ügy távolról sem zárult le.

A megállapodás hatályba lépéshez még szükség van az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállami ratifikációra. Most a 28 tagállam és a tartományok parlamentjei kerülnek döntő helyzetbe: megszavazzák az országgyűlési képviselők egy olyan egyezmény ratifikálását, avagy egy újfajta, demokratikus Európa megteremtését, az „európai démosz” születését segítik.

Az egyezmény tartalma, veszélyei

Kártékony jogharmonizáció: a liberalizált, egységes szabályozórendszer kötelezővé tétele ugyanis gyengíti az európai környezeti- és élelmiszer-biztonsági normákat, korlátozza a hazai tőkét. (pld.: ellenőrizetlen lesz a génkezelt élelmiszerek behozatala, a ma még Európában irányadó elővigyázatosság elvét semmibe veszik, eddig Európában betiltott gyomirtókkal, műtrágyával termesztett növényekből előállított élelmiszerek szabadon kerülhetnek asztalunkra.

A befektető védelmi záradék lehetővé teszi a multinacionális cégek számára, hogy a nemzeti bíróságokat kihagyva kártérítést követeljenek s az elmaradt haszon miatt bepereljenek egyes kormányokat, amikor azok törvényeket hoznak az emberek egészsége vagy a környezet védelme érdekében.

Kártérítés kötelezettség:milliárdos fizetési kötelezettséget róhatnak kártérítés jogcímén a nemzetállamokra, ha egy állam a beruházók profitérdekeit sértő szabályozást hoz. (pld: az Alaptörvényben biztosított GMO mentesség miatt perelhető lesz a Magyar Állam. Romániával szemben több százmillió dolláros követelése van egy magáncégnek, mert erős civil nyomás hatására betiltotta a Tiszát ciánnal szennyező verespataki aranybányát.

A befektetési bíróságok rendszere antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz, anem jogász szakemberekből álló magánbíróságok valójában kívül esnek a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereken, megakadályozzák a szuverén törvénykezést, a nemzetek feletti magánbíróságok figyelmen kívül hagynák a nemzeti bíróságok döntéseit, párhuzamos jogrendszer ellentétes az uniós joggal. Jogi szakértők szerint a befektetési bírósági rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

A német bírói szövetség által közzé tett nagy jelentőségű állásfoglalás megerősíti a civil szervezetek által már korábban kiállított véleményt: az Európai Bizottság által erőltetett befektetési bírósági rendszer alapjaiban hibás, antidemokratikus és elfogadhatatlan. A DRB szerint nincs jogi alapja egy ilyen befektetési bírósági rendszer létrehozásának, és szükség sincs rá.
A német bírói szövetség szerint egy ilyen, a befektetők számára létrehozandó különleges bíróság rossz irány. A szervezet szerint az EU-nak nincs is jogköre egy ilyesféle befektetési bíróság létrehozására.

Belgium 2016. október 27-én elfogadott nyilatkozatában kijelentette, hogy regionális kormányzataik közül négy nem fogja ratifikálni a kereskedelmi egyezményt, ha a tervezett befektetési bírósági rendszert meg nem változtatják. Ezen felül Belgium az Európai Bírósághoz fordul, annak tisztázása érdekében, hogy a CETA-ba tervezett befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai joggal. Ezen feltételek teljesítésével fogadta csak el Vallónia a CETA aláírását.

Az egyezmény aláírásának várható káros hatásai:

Az egyezmény minden magyar, így a pécsi vállalkozók, különösen a mezőgazdasági termelők gazdasági lehetőségeit döntő módon befolyásolja, sérti érdekeiket, hiszen speciális előjogokat biztosít a multinacionális befektetők számára. Így az egyezmény megtiltaná a nemzetállamok számára, hogy a kormányok, az önkormányzatok olyan jogszabályokat alkossanak saját vállalkozásaik, mezőgazdasági termelőik érdekében, amelyek a befektető magáncégek profitérdekeivel ellentétesek.(pld: a bérszint megemelésére a kormányoknak nem marad jogi lehetősége, hiszen a befektetőknek többletköltsége keletkezne. Egyiptomot emiatt pereli egy beruházó óriásvállalat.)

Összességében munkanélküliséghez, egyenlőtlenséghez, a jólét csökkenéséhez vezeta CETA: Az amerikai Tufts Egyetem munkatársai elkészítették az első független tanulmányt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény várható gazdasági hatásairól

– 316-1331 euróval csökkennének a munkabérek
– csökkenni fognak a kormányzati bevételek
– 0,49%-kal csökkenne a GDP az EU-ban.

Összességében tehát a CETA nemcsak gazdasági recesszióhoz fog vezetni, de növeli a munkanélküliséget, a társadalmi egyenlőtlenségeket, negatív hatással lesz a társadalmi kohézióra egy már egyébként is bonyolult és törékeny politikai helyzetben írják a fenti tanulmányukban az amerikai egyetem munkatársai.

A CETA nemzeti szuverenitásunkat is veszélyezteti.Ezen ügy komoly kihívás a helyi és az európai demokrácia számára. Itt és most Pécsett ugyanúgy tehetünk a CETA ellen, mint a közel 2100 európai, belga, francia, angol önkormányzat, amelyek elfogadták a csatolt Barceloniai NyilatkozatotPDF, amelyben

„nyomatékosan felhívják az önkormányzatok az Európai Parlamentet, az Európa Tanácsot és a nemzeti kormányokat, hogy ne ratifikálják a CETA-t”.

Óriási jelentősége lenne, ha Magyarországon először Pécs csatlakozna az aláírókhoz s elindulna egy folyamat, amelyik Európában már zajlik a multinacionális cégek teljes hatalom-átvételével szemben.

FIDESZEN és a Kormányon belül is komoly viták voltak a CETA aláírásáról, nem elképzelhetetlen, hogy ebben a fázisban a magyar Országgyűlésben elbukik majd az egyezmény, bár úgy néz ki, a Kormány tényleg azt szeretné, hogy a parlament döntsön a CETA esetleges aláírásáról.

Pedig az Iránytű Intézet által megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) inkább veszélyesnek ítéli, ha piaci érdekek mentén lemondunk az élelmiszer-ipari felügyeletről, míg a megkérdezettek alig több mint egyötöde (22 százalék) vélekedik úgy, hogy a CETA megkötése nyomán a piaci lehetőségek bővülése és az élelmiszer-biztonság szempontrendszere harmonizálható. A kérdést megítélni nem tudók aránya relatíve magas, 9 százalék volt. A nép akaratával szemben nem lehet demokráciában dönteni vagy nem beszélhetünk demokráciáról.

Aztán Dr. Keresztes László Lóránt vette át a szót.  Felhívta a figyelmet arra, hogy több úgynevezett „szabadkereskedelmi” egyezmény előkészítése folyik párhuzamosan, melyek közül a CETA az, amelynek az aláírása már megtörtént, és ratifikációra vár. Megemlítette, hogy az Egyesült Államok, és az Unió közötti egyezmény, a TTIP tárgyalásának folyamata megrekedni látszik, de előkészítés alatt áll a TiSA-egyezmény, amely a szolgáltatások kereskedelméről szól. Ennek a folyamatában több mint húsz partner vesz részt, közöttük az Európai Unió, és az Egyesült államok is. Elmondta, hogy ezekben az egyezményekben közös, hogy az úgynevezett „nem vám-jellegű” korlátok lebontását szolgálnák. Álszent módon „jogharmonizációt” említenek, amely a valóságban azokat a szabályozásokat gyengítené, amelyek jellemzően az egészség, a szociális jogok, az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem, stb. érdekében születtek. Tehát e szabályozások közül általában azokat vennék figyelembe, amelyek a legkevésbé szigorúak, tehát e folyamat ellentétes az érdekeinkkel. Konkrét példaként említette, hogy ez által elveszítenénk az „elővigyázatosság elvének” érvényesítését, amely alapvető a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság tekintetében.

Beszélt arról, hogy a tárgyalási folyamat nem volt átlátható (és most sem az), és abban alig kaptak szerepet civil szervezetek, szemben a nagyvállalatok lobbistáival. Az unió szintjén a politikusok sem láthatták e folyamatot; ezt azokkal a konkrét példákkal illusztrálta, amelyeket az Európai Régiók Bizottságának tagjaként személyesen is megtapasztalt. Kiemelte, hogy ez az álszent, és antidemokratikus eljárás, amely komoly tiltakozásokat váltott ki Unió-szerte, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a polgárok bizalma az Unióban.

Beszélt még arról az elfogadhatatlan „befektető-védelmi” eljárásról, amely lehetőséget adna az egyezmények kapcsán a multinacionális nagyvállalatoknak, hogy nemzetközi „választott-bíróságok” elé citálják a nemzetállamokat, abban az esetben, ha úgy vélik, sérültek profit-érdekeik. Ez ugyanakkor sértené a nemzeti szuverenitást, hiszen a polgároknak csökkenne az a lehetősége, hogy az általuk választott képviselők határozzák meg azokat a szabályokat, amelyek az életükre kihatnak. Ez a rendszer különösen veszélyes lenne azért, mert jellemzően ezen egyezmények szövegezése nem kellően pontos, és így számtalan alkalom adódna a jogvitákra, amelyek nem nemzeti bírságok előtt folynának. Ezt alátámasztotta konkrét adatokkal, amelyek a NAFTA-egyezmény kapcsán Kanada kormányát érő jogvitákra, és a nagyvállalatok felé, az állam által kifizetett kártérítések összegére utaltak.

Utoljára Kővári János képviselő Keresztes Lóránthoz fordulva emelkedett szólásra. Annak örül különösen, hogy ebben a fontos kérdésben egyetértenek, mint egyébként más szakmai kérdésben is. Reméli, hogy közösen fellépnek a legközelebb pécsi közgyűlésen.
Végül lehetőségük volt a megjelenteknek, hogy kérdést tegyenek föl az előadóknak.