Ist die EURATOM noch zeitgemäß und notwendig? Konferenz in Linz

Rudi Anschober

Aus Anlass des Tschernobyl-Gedenktages (26. April) wird jährlich die Konferenz „Nuclear Energy Conference“ abwechselnd in Prag oder Linz veranstaltet. Die 4. NEC, die sich inzwischen zum europäischen Forum einer AKW-kritischen Öffentlichkeit entwickelt hat, fand dies Jahr am 25.04. in Linz statt und drehte sich thematisch um die Frage, ob die  Atom-Lobby-Organisation EURATOM noch zeitgemäß und notwendig sei.

Rudi Anschober

Landesrat Rudi Anschober, Bundesland Oberösterreich

Radostina Primova aus Bulgarien (Heinrich-Böll-Stiftung) gab einen profunden Überblick über die Geschichte von EURATOM und betonte die Notwendigkeit eines funktionierenden gemeinsamen Rahmens für Sicherheitsgrundsätze. Sie sah die derzeitige Praxis aber ebenso kritisch, wie die anderen ExpertInnen vor Ort: „Das Glas ist halb voll“, meinte sinngemäß der Vertreter der österreichischen Bundesregierung, Andreas Molin. Patricia Lorenz von „Friends of the Earth“ hingegen kann einem einseitigen Ausstieg insbesondere Österreichs aus EURATOM durchaus einen spezifischen Reiz abgewinnen. Heinz Stockinger aus Salzburg wiederum schilderte anschaulich und mit seinem charakteristischen Humor die Geschichte der Österreichischen Anti-AKW-Bewegung, die er selber mit großem Engagement mit aufgebaut hat. Sylvia Kotting-Uhl, Abgeordnete der deutschen DIE GRÜNEN, nannte ihren Vortrag „Warum Deutschland aus EURATOM aussteigen soll“. Die Juristin Dörte Fouquet stellte mögliche Wege so eines Ausstiegs dar und wog sie mit Refomalternativen ab. Hans-Josef Fell, Bündnis 90/Die Grünen und Energieexperte, zusammen mit Hermann Scheer (1944-2010, seit 1980 Abgeordneter für die SPD im Deutschen Bundestag) Mitschöpfer des deutschen Erneuerbaren Energiegesetzes,  erklärte kenntnisreich, warum die Atomkraft eigentlich Ergebnis einer gigantischen Lüge und untrennbar mit militärischen Aspekten verknüpft sei. Außerdem, so Fouquet, schaffe der Brexit nun einen Modellfall, anhand dessen auch andere Länder ihre eigene Haltung gegenüber EURATOM überdenken und neu gestalten können und sollten.
Die etwa 100 TeilnehmerInnen an dieser internationalen Konferenz beschlossen eine EURATOM-Resolution, mittels derer der Europäische Rat aufgefordert wird, innerhalb der nächsten zwei Jahre eine Konferenz zur Auflösung von EURATOM einzuberufen. Falls diese nicht zustande käme, sollten atomkraftfreie und -ausstiegsorientierte Mitgliedsstaaten einseitig den EURATOM-Vertrag kündigen und jegliche finanzielle Unterstützung an EURATOM einstellen.
Derartige Netzwerktreffen, in diesem Fall dankenswerterweise finanziert von der oberösterreichischen Landesregierung, bieten im kleinen Rahmen eine Möglichkeit der internationalen Vernetzung der atomkritischen Öffentlichkeit, die damit der großen Atomlobby zumindest mal den berühmten kleinen David entgegenstellen kann, den sie mehr als bitter nötig hat.
Weitere Informationen (inkl. Fotos und der Resolution) zum Treffen in drei Sprachen (Englisch, Deutsch, Tschechisch) auch hier:
www.nec2017.eu

Bericht: Bernhard Riepl, www.sonneundfreiheit.eu

Galerie / képgaléria:

Gaby Schweiger (li.), Mütter gegen Atomgefahr (Mga Freistadt) - Radostina Primova (HBS)

Gaby Schweiger (li.), Mütter gegen Atomgefahr (Mga Freistadt) – Radostina Primova (HBS)

Energiaklub: „100.000 évig kell elszeparálni a nagy aktivitású atomhulladékot a környezetétől” – videóval

Kb. 60 érdeklődő (többek között az RHK vezérigazgatósága és Boda polgármestere) fogadta el az Energiaklub meghívását egy, a nukleáris ipar nagyberuházásáról szóló tájékoztató estére 2017. február 2-án. » Read more

Energiaklub: Magunk alá temetjük? Paks 2 és az atomhulladék sorsa

Gyertek!

  • Dátum
    2017. február 2. 18:00 – 20:00
  • Helyszín:
    VOKE Vasutas Művelődési Ház Váradi Antal utca 7/2, Pécs, 7621

Hogyan lehet atomerőművet tervezni legalább 70 évre előre, miközben a világ akár néhány év alatt a feje tetejére állhat? Hogyan fogjuk tárolni a nukleáris hulladékokat több százezer évig?

Résztvevők:

Fabók Márton, az Energiaklub munkatársa – Paks 2 engedélyezési folyamata és a jelenlegi helyzet

Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub munkatársa – Az atomhulladék tárolásának problémái

Kóbor József, a PTE egyetemi docense – Az atomtemető pécsi-batanyai érintettsége

Műsorvezető: Ungár Tamás, az egykori Népszabadság újságírója

Miért fontos, hogy a magyar parlament ne ratifikálja a CETÁT?

Nyilvános képviselői párbeszéd a CETA-megallápodásról az EU és Kanada között, 2016. nov. 15. a Civil Közösségek Házában, Pécs

Előadók:
Dr. Vicze Csilla (ÖPE)
Dr. Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)
Kővári János (ÖPE)

Vicze Csilla nyitóbeszédéből:

„A pénzügyi háttérhatalom világuralmi törekvése a teljes gazdasági erőfölény 20161115_ceta_0127klmegszerzése. Ennek a jogi eszköze a CETA, a TTIP és TISA. /Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (Transatlantic Trade and Investment Partnership /TTIP), a Kanada és Európa között megkötendő CETA (Átfogó Kereskedelmi és Gazdasági Megállapodás/Comprehensive Economic Trade Agreement) és TISA (Szolgáltatások Szabadkereskedelmi Egyezménye/Trade in Services Agreement). A nemzetek felett álló globális tőke ezen Európára ráerőltetett egyezményekkel biztosítja a teljes gazdasági erőfölényét. A CETA meghatározóan rányomja majd bélyegét az EU kereskedelmi politikájának további sorsára. A kanadai óriás cégek mellett a Kanadában megtelepedett amerikai vállalatok is nyugodtan bejöhetnek a CETA keretében Európába.

2016. október 30-án vasárnap ugyan aláírták a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodást (CETA) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Brüsszelben, de az ügy távolról sem zárult le.

A megállapodás hatályba lépéshez még szükség van az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállami ratifikációra. Most a 28 tagállam és a tartományok parlamentjei kerülnek döntő helyzetbe: megszavazzák az országgyűlési képviselők egy olyan egyezmény ratifikálását, avagy egy újfajta, demokratikus Európa megteremtését, az „európai démosz” születését segítik.

Az egyezmény tartalma, veszélyei

Kártékony jogharmonizáció: a liberalizált, egységes szabályozórendszer kötelezővé tétele ugyanis gyengíti az európai környezeti- és élelmiszer-biztonsági normákat, korlátozza a hazai tőkét. (pld.: ellenőrizetlen lesz a génkezelt élelmiszerek behozatala, a ma még Európában irányadó elővigyázatosság elvét semmibe veszik, eddig Európában betiltott gyomirtókkal, műtrágyával termesztett növényekből előállított élelmiszerek szabadon kerülhetnek asztalunkra.

A befektető védelmi záradék lehetővé teszi a multinacionális cégek számára, hogy a nemzeti bíróságokat kihagyva kártérítést követeljenek s az elmaradt haszon miatt bepereljenek egyes kormányokat, amikor azok törvényeket hoznak az emberek egészsége vagy a környezet védelme érdekében.

Kártérítés kötelezettség:milliárdos fizetési kötelezettséget róhatnak kártérítés jogcímén a nemzetállamokra, ha egy állam a beruházók profitérdekeit sértő szabályozást hoz. (pld: az Alaptörvényben biztosított GMO mentesség miatt perelhető lesz a Magyar Állam. Romániával szemben több százmillió dolláros követelése van egy magáncégnek, mert erős civil nyomás hatására betiltotta a Tiszát ciánnal szennyező verespataki aranybányát.

A befektetési bíróságok rendszere antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz, anem jogász szakemberekből álló magánbíróságok valójában kívül esnek a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereken, megakadályozzák a szuverén törvénykezést, a nemzetek feletti magánbíróságok figyelmen kívül hagynák a nemzeti bíróságok döntéseit, párhuzamos jogrendszer ellentétes az uniós joggal. Jogi szakértők szerint a befektetési bírósági rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

A német bírói szövetség által közzé tett nagy jelentőségű állásfoglalás megerősíti a civil szervezetek által már korábban kiállított véleményt: az Európai Bizottság által erőltetett befektetési bírósági rendszer alapjaiban hibás, antidemokratikus és elfogadhatatlan. A DRB szerint nincs jogi alapja egy ilyen befektetési bírósági rendszer létrehozásának, és szükség sincs rá.
A német bírói szövetség szerint egy ilyen, a befektetők számára létrehozandó különleges bíróság rossz irány. A szervezet szerint az EU-nak nincs is jogköre egy ilyesféle befektetési bíróság létrehozására.

Belgium 2016. október 27-én elfogadott nyilatkozatában kijelentette, hogy regionális kormányzataik közül négy nem fogja ratifikálni a kereskedelmi egyezményt, ha a tervezett befektetési bírósági rendszert meg nem változtatják. Ezen felül Belgium az Európai Bírósághoz fordul, annak tisztázása érdekében, hogy a CETA-ba tervezett befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai joggal. Ezen feltételek teljesítésével fogadta csak el Vallónia a CETA aláírását.

Az egyezmény aláírásának várható káros hatásai:

Az egyezmény minden magyar, így a pécsi vállalkozók, különösen a 20161115_ceta_0169_1500x1040mezőgazdasági termelők gazdasági lehetőségeit döntő módon befolyásolja, sérti érdekeiket, hiszen speciális előjogokat biztosít a multinacionális befektetők számára. Így az egyezmény megtiltaná a nemzetállamok számára, hogy a kormányok, az önkormányzatok olyan jogszabályokat alkossanak saját vállalkozásaik, mezőgazdasági termelőik érdekében, amelyek a befektető magáncégek profitérdekeivel ellentétesek.(pld: a bérszint megemelésére a kormányoknak nem marad jogi lehetősége, hiszen a befektetőknek többletköltsége keletkezne. Egyiptomot emiatt pereli egy beruházó óriásvállalat.)

Összességében munkanélküliséghez, egyenlőtlenséghez, a jólét csökkenéséhez vezeta CETA: Az amerikai Tufts Egyetem munkatársai elkészítették az első független tanulmányt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény várható gazdasági hatásairól

– 316-1331 euróval csökkennének a munkabérek
– csökkenni fognak a kormányzati bevételek
– 0,49%-kal csökkenne a GDP az EU-ban.

Összességében tehát a CETA nemcsak gazdasági recesszióhoz fog vezetni, de növeli a munkanélküliséget, a társadalmi egyenlőtlenségeket, negatív hatással lesz a társadalmi kohézióra egy már egyébként is bonyolult és törékeny politikai helyzetben írják a fenti tanulmányukban az amerikai egyetem munkatársai.

A CETA nemzeti szuverenitásunkat is veszélyezteti.Ezen ügy komoly kihívás a helyi és az európai demokrácia számára. Itt és most Pécsett ugyanúgy tehetünk a CETA ellen, mint a közel 2100 európai, belga, francia, angol önkormányzat, amelyek elfogadták a csatolt Barceloniai NyilatkozatotPDF, amelyben

nyomatékosan felhívják az önkormányzatok az Európai Parlamentet, az Európa Tanácsot és a nemzeti kormányokat, hogy ne ratifikálják a CETA-t”.

Óriási jelentősége lenne, ha Magyarországon először Pécs csatlakozna az aláírókhoz s elindulna egy folyamat, amelyik Európában már zajlik a multinacionális cégek teljes hatalom-átvételével szemben.

FIDESZEN és a Kormányon belül is komoly viták voltak a CETA aláírásáról, nem elképzelhetetlen, hogy ebben a fázisban a magyar Országgyűlésben elbukik majd az egyezmény, bár úgy néz ki, a Kormány tényleg azt szeretné, hogy a parlament döntsön a CETA esetleges aláírásáról.

Pedig az Iránytű Intézet által megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) inkább veszélyesnek ítéli, ha piaci érdekek mentén lemondunk az élelmiszer-ipari felügyeletről, míg a megkérdezettek alig több mint egyötöde (22 százalék) vélekedik úgy, hogy a CETA megkötése nyomán a piaci lehetőségek bővülése és az élelmiszer-biztonság szempontrendszere harmonizálható. A kérdést megítélni nem tudók aránya relatíve magas, 9 százalék volt. A nép akaratával szemben nem lehet demokráciában dönteni vagy nem beszélhetünk demokráciáról.

Aztán Dr. Keresztes László Lóránt vette át a szót.  20161115_ceta_0134kl Felhívta a figyelmet arra, hogy több úgynevezett „szabadkereskedelmi” egyezmény előkészítése folyik párhuzamosan, melyek közül a CETA az, amelynek az aláírása már megtörtént, és ratifikációra vár. Megemlítette, hogy az Egyesült Államok, és az Unió közötti egyezmény, a TTIP tárgyalásának folyamata megrekedni látszik, de előkészítés alatt áll a TiSA-egyezmény, amely a szolgáltatások kereskedelméről szól. Ennek a folyamatában több mint húsz partner vesz részt, közöttük az Európai Unió, és az Egyesült államok is. Elmondta, hogy ezekben az egyezményekben közös, hogy az úgynevezett „nem vám-jellegű” korlátok lebontását szolgálnák. Álszent módon „jogharmonizációt” említenek, amely a valóságban azokat a szabályozásokat gyengítené, amelyek jellemzően az egészség, a szociális jogok, az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem, stb. érdekében születtek. Tehát e szabályozások közül általában azokat vennék figyelembe, amelyek a legkevésbé szigorúak, tehát e folyamat ellentétes az érdekeinkkel. Konkrét példaként említette, hogy ez által elveszítenénk az „elővigyázatosság elvének” érvényesítését, amely alapvető a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság tekintetében.

Beszélt arról, hogy a tárgyalási folyamat nem volt átlátható (és most sem az), és abban alig kaptak szerepet civil szervezetek, szemben a nagyvállalatok lobbistáival. Az unió szintjén a politikusok sem láthatták e folyamatot; ezt azokkal a konkrét példákkal illusztrálta, amelyeket az Európai Régiók Bizottságának tagjaként személyesen is megtapasztalt. Kiemelte, hogy ez az álszent, és antidemokratikus eljárás, amely komoly tiltakozásokat váltott ki Unió-szerte, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a polgárok bizalma az Unióban.

Beszélt még arról az elfogadhatatlan „befektető-védelmi” eljárásról, amely lehetőséget adna az egyezmények kapcsán a multinacionális nagyvállalatoknak, hogy nemzetközi „választott-bíróságok” elé citálják a nemzetállamokat, abban az esetben, ha úgy vélik, sérültek profit-érdekeik. Ez ugyanakkor sértené a nemzeti szuverenitást, hiszen a polgároknak csökkenne az a lehetősége, hogy az általuk választott képviselők határozzák meg azokat a szabályokat, amelyek az életükre kihatnak. Ez a rendszer különösen veszélyes lenne azért, mert jellemzően ezen egyezmények szövegezése nem kellően pontos, és így számtalan alkalom adódna a jogvitákra, amelyek nem nemzeti bírságok előtt folynának. Ezt alátámasztotta konkrét adatokkal, amelyek a NAFTA-egyezmény kapcsán Kanada kormányát érő jogvitákra, és a nagyvállalatok felé, az állam által kifizetett kártérítések összegére utaltak.

Utoljára Kővári János képviselő Keresztes Lóránthoz fordulva emelkedett 20161115_ceta_0167klszólásra. Annak örül különösen, hogy ebben a fontos kérdésben egyetértenek, mint egyébként más szakmai kérdésben is. Reméli, hogy közösen fellépnek a legközelebb pécsi közgyűlésen.
Végül lehetőségük volt a megjelenteknek, hogy kérdést tegyenek föl az előadóknak.

1 3 4 5