Tóth István: Mercurius szentélyében. Színdarab, PTE | Videó

2013. június 8-án Pécsett, a II. Ünnepi Könyvudvar 84. Ünnepi könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok alkalmával rendezte meg a GeniaNet Kiadó a Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Könyvtár udvarán Tóth István: “Mercurius szentélyében” c. színdarabjának előadását.
A színmű a 2006-ban, éppen 10 éve elhunyt, közismert pécsi ókortörténész hagyatékából válogatott különböző műfajú és témájú írásait tartalmazó Pannoniai lakomák (GeniaNet kiadó, Pécs, 2011) című könyvében jelent meg. A darabban Tóth István fantáziája egy római esküvői ceremóniára vezeti el az olvasót. A szertartás résztvevői azonban zömükben valóságos személyek, nevük, esetenként rövid életrajzuk is kibogozható savariai sírfeliratokról, fogadalmi oltárokról, vagy egyéb emlékekből. Képzelt párbeszédeiken keresztül – könnyedén gördülő hexameterben – eleveníti meg a szerző Savaria hiteles történetét a város alapításától 200-ig. A szereplők a Pécsi Tudományegyetem (PTE) régészhallgatói voltak, az előadást Szabó Orsolya rendezte, a színpadkép, jelmezek pedig Kiss Magdolna tervei alapján (nagyobb részt általa) készültek.

Amit a Danube Limes – UNESCO World Heritage projektről tudni kell!

A cikk szerzőjének Kiss Magdolnának, a limes-kutatáshoz kapcsolódó két fontos munkája.

  • Kiss M.: Gót vezéregyéniségek a késő Római Birodalomban. Getica-kutatások. Vivarium Fontium 2. Pécs, 2008.
  • Kiss M.: Bauspuren mit Pfostenkonstruktion vom Ende des 4.   Anfang des 5. Jahrhunderts in der Festung Lussonium. Roman Frontier Studies 1995. Exeter, 1997.

Nagy megütközéssel tapasztaltuk, hogy magukat igényesnek és komolynak tartó sajtóorgánumok, bulvárlapok módjára – rosszindulatból vagy csak ismeretek hiányából – tudománytalan, humorosnak gondolt véleményt terjesztettek az interneten a Danube Limes – UNESCO World Heritage projektről. Mentségükre szolgáljon, hogy nem tudják, miről beszélnek. Az azonban felettébb sajnálatos, hogy bulvár-csapdájukba tanult, intelligens emberek is sorban beleesnek, hagyják magukat manipulálni, és az ostobaságokat kritika nélkül továbbadták.

Elsősorban e csapdába esett, de jó szándékú olvasóknak és a velük együtt megtévesztett újságíróknak vázoljuk ennek a nagy volumenű projektnek a lényegét, hogy legyen lehetőségük átgondolni és helyesbíteni tévedésüket.

A dolog előzményéhez tartozik, hogy Lázár János kancellária miniszter egészen váratlanul egy, országok fölött átívelő projekt koordinálására – kivételesen – megfelelő szakembert nevezett ki.

Akik tehát mindenféle ismeret nélkül vették a bátorságot, és lekicsinylő véleményt mondtak erről a témáról, azok jó, ha tudják, miről is beszéltek, mi ez a projekt és ki is ez a szakember, aki ezt vezeti. Ezért számukra ismertetjük röviden a tényeket.

Itt inkább az a probléma, hogy egy tudományos, EU-s projekt keveredett a valóban szemfényvesztő, érdektelen és nevetséges, valamint a pénzhiány miatt felháborító kinevezések és kinevezettek sorába – egy diszciplína semmibevételeként.

Taunusstein_-_Limes_Wachturm_soure_de-wikipedia-org1000x750.jpg

Rekonstruált római őrtorony (Németország). Forrás: hu.wikipedia.org

limes elnevezés a Római Birodalom több ezer kilométeres határvonalát jelenti, amely ma több ország és kontinens (Európa és Afrika) területét érinti. Európai szakasza Anglia és Skócia határvidéktől egészen a Fekete-tengerig terjed, nyomvonalát Németországban a Rajna, majd a déli részétől kezdve nagyrészt a Duna jelöli ki. A limes magába foglalja a határ mentén épített erődöket, a köztük emelt őr- és jelzőtornyokat és az ezeken át vezető utat, valamint a katonaságot, akik itt teljesítettek szolgálatot. Az ókori világ egyik csodájának számító kínai Nagy Fal után a római limes a legnagyobb összefüggő, emberi alkotás.

Magyarországon az 1800-as évek második felétől indult meg a tervszerű limeskutatás.

1967-től Visy Zsolt professzor, régész, ókortörténész és egyetemi tanár kapcsolódott a kutatásba, akkor a Dunaújvárosi Múzeum muzeológusa és igazgatójaként. 1967-1981 között tárta fel Intercisa castellumát, polgári települését és temetőjét. Az ásatás eredményeit folyamatosan közzétette.

További szakmai tevékenységéből csak morzsákat kiemelve:

Az 1980-as évektől Pécs városa is csatlakozott Visy Zsolt révén a kutatáshoz. A professzor 1984 óta, ekkor már a Pécsi Tudományegyetem (korábban  Janus Pannonius Tudományegyetem) oktatójaként folyamatosan a Római Birodalom határvédelme kutatásának szentelte magát (bár ezen kívül más területeken is jelentőset alkotott).

1972, 1987–2011 Lussonium (Dunakömlőd) – ásatások és publikációk.

1998-ban habilitált az  ELTE-n. Disszertációjának témája a limes-kutatás: A ripa Pannonica Magyarországon.

1998–2000  Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium, kulturális helyettes államtitkára.

1999-ben kezdeményezte az UNESCO Világörökségi Bizottságának tagjai körében, hogy a római limes ne egyes országok nevezéseként váljon szakaszosan a világörökség részévé, hanem egyetlen, nemzetközi kulturális emlék legyen.

2003-ban kezdődött meg a Pécsi Tudományegyetem részvételével elsősorban a pannoniai limes adatbázisának létrehozása. Ezt az európai uniós Culture 2000 pályázat indította el. A projekt címe FRE (Frontiers of the Roman Empire) volt. Hazánkon kívül részt vettek benne Skócia, Németország, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia kutatói és örökségvédelmi szervezetei is.

2003-ban Pécsett rendezett XIX. Nemzetközi Limeskongresszus Szervezőbizottságának elnöke.

2004 óta – a Pécsi Légirégészeti Téka alapítója és vezetője volt.

2007: Légirégészeti kutatások Dacia keleti limesén.

2008-2011 között
ICOMOS-tevékenysége 
(az ICOMOS az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete): Pannonia magyarországi limese világörökségi pályázat szakmai felelőse (kutatás, limes-adatbázis, dokumentálás, kiadványok, kiállítás).

2008: Magyar Limes Szövetség alapító tagja és elnöke.

2008 nyarán Visy Zsolt kezdeményezésére a Közép Európa program keretében elfogadásra került a Danube Limes – UNESCO World Heritage projekt, amelynek fő célkitűzése a magyarországi és szlovákiai Limes-helyszínek világörökségi nevezésének előkészítése és elkészítése az UNESCO Világörökségi Bizottság számára.

2012-től ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság alelnöke.

2012-től UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottság elnöke.

 2015. dec. 1-től (határozott időre) miniszteri biztos „A római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza” és a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palota bemutatásával összefüggő feladatok.

A 2008-2011-ig tartó Danube Limes – UNESCO World Heritage projektben résztvevő partnerek: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (főpályázó), Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke, Paks Város Önkormányzata, Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal, Osztrák Történelmi Kutatóintézet, Német Limes Bizottság, és a Varsói Egyetem Délkelet-Európai Ókorkutatási Központja. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezetén belül létrehozott projekt team feladata a pályázat lebonyolítása, illetve a magyar nevezéssel kapcsolatos előkészítő munkálatok. A Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke Visy Zsolt vezetésével a nevezéshez szükséges szakmai munkálatokat végzi: az egyes helyszínek felmérését és a kutatások eredményének rendszerezését.

Egy nagy volumenű, évtizedek óta folyó sikeres magyarországi projektről van tehát szó, mely több ország tudósait ülteti egy asztalhoz, melynek megálmodója és egyik megalkotója a Pécsi Egyetem egyik nemzetközileg elismert professzora, amelynek kivitelezésében a Pécsi Egyetem más  munkatársai és hallgatói, Magyarország további egyetemeinek és múzeumainak munkatársai is részt vesznek. Ez a törekvés tudományos területen valami olyasmi, mint amit az Európai Unió megalapítói álmodtak meg és hoztak létre több-kevesebb sikerrel. Amely munkálkodásnak a jelentőségére végre a kormányzat is felfigyelt, és merjük remélni, hogy pozitív irányba mozdul az ügy.

dr. Kiss Magdolna

(régész, ókortörténész)

 

 

Források:

 

 

Csángó magyar, csak az Úristen gondol rád…

Update/Frissités

2019 januárjától (a várható pápalátogatás évétől) engedélyezte a Jászvári Római Katolikus Püspökség, hogy Bákó főterének szomszédságában álló Szent Miklós-plébániatemplomban minden hónap utolsó vasárnapján, azaz havonta egyszer  tarthatnak magyar misét. A román nyelvű tudósítás itt olvasható.

Deo gratias!

 

***

Előzmények:

„Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (ApCsel 2.3-4.)

Ma délelőtt a televízión keresztül részt vehettem a csángók számára tartott pünkösdi szentmisén. Ez a mise különleges és megható. Azoknak a csángóknak, akik pünkösdkor elzarándokolnak Csíksomlyóra, teljesül több száz éves álmuk: ugyanis magyarul, az anyanyelvükön hallgathatnak szentmisét. A misét külön nekik szombat este celebrálják.

Különösen a  moldvai csángók vannak mostoha helyzetben anyanyelvük használat illetően. Körülbelül 250 ezer római katolikus él itt, de – egy 6 éves periódust kivéve – magyar papjaik és magyar iskoláik sohasem voltak. Közülük még ma is nagyjából 60 ezren beszélik a magyar nyelv legősibb nyelvjárását, és éneklik szívbemarkolóan szép népdalaikat. Magyar papokat több mint 300 éve kérnek hiába. Számos alkalommal kérvényezték edménytelenül a jászvásári püspöktől, Petru Ghergel-től, akit még Márton Áron püspök szentelt pappá. Csángó küldöttség járt a Vatikánban is a magyar mise ügyében. Legutóbb 2012-ben Románia apostoli nunciusától kérte ezt a Csángó Tanács küldöttsége. Elmondták, hogy „a jászvásári püspök többször is megígérte nekik a magyar nyelvű misét. Tudomásuk szerint két olyan pap is szolgál az egyházmegyében, aki évekig tanult Magyarországon, a püspök mégsem küldte őket csángóföldi szolgálatra, inkább egy állatfarmon, meg egy Jászvásár melletti faluban foglalkoztatja őket.”

A helyzet még 2016-ban sem változott.

Évente egy alkalommal azonban Csíksomlyón vehetnek részt magyar szentmisén. Ekkor közösen elénekelhetik ősi szenténekeiket, anyanyelvükön imádkozhatnak. Az istentisztelet végén pedig a pápai és a magyar himnusz után fölcsendülhet saját szomorú himnuszuk is, amellyel árvaságukat siratják.

Másnap, pünkösd vasárnap hajnalban, előbb a Kis-Somlyó-hegyen – egy ősi szokás szerint – a felkelő Napba néznek. Rózsafüzérrel kezükben így köszöntik a Napot szülő Istenanyát, azaz Krisztust hordozó Máriát, majd elindulnak hazafelé, a hosszú úton.

„A moldvai magyarság a megmaradás peremére szorult, a létéért küzd, ezért különösen fontos, hogy ezeket a csángó miséket a világ magyarságának megmutassuk – hiszen lehet, hogy néhány év múlva erre már nem lesz módunk.” Jegyezte meg a közvetítéshez a tévécsatorna.

Provincia

Források:

http://www.erdely-szep.hu/Moldva/index.html

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2012/03/24/magyar_nyelv_miset_kertek_a_csangok/

A csángó himnusz: https://www.youtube.com/watch?v=bdctMrTmTuE

 

 

Legyen Pécsett az állandó Csontváry Kosztka Tivadar kiállítóterem, pályázati felhívás

A Miniszterelnökség új Csontváry múzeum kialakítására ötletpályázatot írt ki a napokban.
Pécs városvezetősége ezért nyilvánossá tette a régi terveket, ezzel bíztatva a pályázókat, hogy Pécsre, a meglévő tervek segítségével álmodják meg az új múzeum tervét. A dokumentáció ezzel a szerény mondattal együtt “Pécs Város felkínálja a lehetőséget, hogy Csontváry Kosztka Tivadar festő alkotásait méltó módon bemutató kiállítóterem Pécsett jöjjön létre” megtalálható a www.pecs.hu honlapon.

A dokumentáció közvetlenül letölthető erről a címről.

Az ötletpályázat határideje: május vége!

 

 

1 2 3 4 5