Megjegyzések a Wildhorse 2012. szeptember 18-án kiadott SAJTÓKÖZLEMÉNY-éhez

Wildhorse által felsorolt előnyök

Olvasói megjegyzések

1.         Munkahelyeket teremt: több száz¹ ember dolgozhat közvetlenül a bányában, és ennél is többre tehető azoknak a száma², akik közvetetten juthatnak álláshoz a szükséges kiegészítő, külsős szolgáltatásoknak köszönhetően.

1)      azaz <500, mert ha több volna, akkor a „közel ezer” kifejezést szokás használni. A szóhasználat 200-400 ember foglalkoztatására utal. Ráadásul mindez a bizonytalan jövőben, legkorábban 6 év múlva.

Csak összehasonlításként: a Pécsre települt elektronikai cégek most, 2012-ben 700-nál több alkalmazottat számlálnak, és további bővítést terveznek: Jabil 500-at, Flextronics <200 fölött.

2)      Nincs semmiféle hatástanulmány, mert ha lenne, akkor konkrét számot közöltek volna az akcelerációs hatásra (függetlenül az állítás igazságtartalmától, mint pl. a győri Audi: 10-szeres akcelerátor-hatás). Vagy van hatástanulmány, de azért nem hivatkoznak rá, mert gyakorlatilag zérus kisugárzást prognosztizál (ez a valószínűbb).

2.         Lökést kap a kereskedelem³ és a szolgáltató szektor, egyrészt hiszen a dolgozók és családjaik jobbára helyben – a térségben – költik el keresetüket, másrészt pedig a bánya az egyik legnagyobb Magyarországi befektetést⁴ jelentené

3)      Ha 500 fő alkalmazottal számolok, akkor abból max. 250 pécsi (fizikaiak). A pécsiek, akik eddig munkanélküliek voltak, bizonyos létszükségleti cikkeket eddig is fogyasztottak, ezután sem fognak gyökeresen változtatni fogyasztói szokásukon, a fizetésük fennmaradó részéből legjobb esetben a fölgyűlt adósságaikat rendezik. Ha dolgoztak, akkor semmiféle változás nem lesz. A többiek egy része, talán 150, a környező településekről bejáró vendégmunkás másutt költ, itt még annyit sem, mint egy átutazó. A kb. 100 maradék, a messzebbről érkezett és „munkás-szállásokon” elszállásolt vendégmunkás fogja itt, legfeljebb szállóhelye közelében Élelmiszerboltok, éttermek, kocsmák, lokálok forgalmát fellendíteni.

Az ausztrál vezetőséghez tartozó pár fő, ha idelátogat (nem valószínű, hogy ideköltözik) a hotelok számára jelent majd jövedelmet.

4)      A befektetés a WHE-é, a gyártóeszközök biztosan külföldről jönnek, Mo-n nincs már olyan cég, amelyik képes lenne egy komplett uránbányát leszállítani

3.         Bevételhez jutnak a helyi önkormányzatok, hiszen a Wildhorse által fizetendő iparűzési adó százmilliós⁵ nagyságrendű lesz.

5)      Fogalmi zavar: nem a nagyságrend, az összeg lehet százmilliós. Az pedig meglepő lenne, ha nem a legkisebb mértéket garantáló települést választaná székhelyül. De ha Pécsett is marad, az összeg eltörpül Pécs költségvetéséhez képest. Valószínű elírással van dolgunk, mert egy korábbi tájékoztatón a cég még így nyilatkozott e kérdésről: „A tevékenység árbevétele éves szinten több 10 milliárd forintos nagyságrendű lehet…” WHE tájékoztató 2010.

4.         Jelentős további bevételhez jut a központi költségvetés adókból (szja⁶, ÁFA,⁷ társasági adó⁸ stb.).

6)      Csak a magyarországi munkások adójára számíthat, ez pedig kb. 300 fő esetén elenyésző. Vö.: 1. pont

7)      Az export ÁFA-hozadéka zérus, a fogadó ill. a vegyesvállalati honos országban jelent bevételt, MO-n nem.

8)      Az ilyen beruházások gyakorlatilag társaságiadó-mentesen működnek, ez a kedvezményük a letelepedésért cserébe, tehát pluszbevételt ez sem hoz.

5.         Igen jelentős hazai hozzáadott termelési érték, jelentős export árbevétel⁹.

9)      Ha ez igaz, akkor az ÁFA nem igaz. Valós hatása nincs, legföljebb árnyalati kormányzati pozíciójavítási tétel lehet éles hitelfölvételi helyzetben. De ez sem érzékelhető, főleg nem az első években

6.         A Wildhorse társadalmilag felelős vállalatként¹⁰ anyagilag is hozzájárul a környező települések kulturális és társadalmi életéhez.

10)   Ezt pár év(tized)es múlttal mondhatná, így a semmiből jőve csak blabla.

„Messziről jött ember, azt mond, amit akar.”

7.         A mélyművelésű, tömedékeléses fejtési módszernek¹¹, valamint a bányavágatok felett húzódó, több száz méter vastag homokkő rétegnek köszönhetően a bányakár veszélye gyakorlatilag fel sem merül. ¹²

11)   Szeretném látni, miként oldja meg – technikai és gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve -, hogy a fejtést követően vissza is rakják a meddő-kőzetet vagy az ércfeldolgozás után visszamaradt meddőzagyat. Mennyi várakozási időt terveznek e munkafolyamatok között? (Lásd a WHE 8. pontja) Addig hol tárolják a kibányászott anyagot? Vagy addig állnak az új fejtésével, vagy az újat addig lent őrizgetik? Ha nem lesz vagy csak csekély mértékű a visszatömedékelés, akkor visszamaradnak járatok, lesznek nagy szállítások, és millió köbméter-számra halmozódik a meddő valahol. Az odavezető utak mentén a házak szétverve, a város idegenforgalma az „urán” szó asszociációi mellett a nagyfokú teherforgalom miatt végzetes sebet kap, a forgalom melletti épületek gyorsan és nagymértékben károsodnak.

12)   Félő, hogy a cég mindezzel valójában csak azt az összeget kívánja csökkenteni, amit a bányászati tevékenység megkezdésekor a Bányakapitányság által szükségesnek ítélt mértékben egy zárolt számlára kell elhelyezniük, amely csak a Bányakapitányság engedélyével nyitható meg. Ez az összeg szolgál a bánya bezárása utáni rekultiváció finanszírozására és a működés alatt esetlegesen bekövetkező bányakárok fedezetére. Azaz ezzel a megfogalmazással már előre elhárít mindenféle felelősségvállalást egy esetleges bányakár esetén.

8.         A modern eljárások következtében számos munkafolyamat a föld alatt zajlik. Csak a legszükségesebb dolgokkerülnek a felszínre, – és azok is csak ideiglenesen – mint például a vágatokból kitermelt, visszatömedékelésre váró meddő, vagy az ércdúsító üzem.¹³

13)   Hol lesz az ércdúsító üzem? Milyen hosszúak az odavezető utak? Hiszen az itt haladó forgalom számára és min. 1-1 km. széles sávjuk mellett élő lakosságnak veszélyt jelentenek (sugárveszély, házak-repedezése, elértéktelenedés, pszichés hatások stb.)

9.         A korábbinál jelentősen kevesebb¹⁴ meddő ás feldolgozási maradék kerül a felszínen elhelyezésre. A korszerű technológiai megoldásoknak köszönhetően elkerülhető a talaj, és ezáltal a felszín alatti vizek elszennyezése.¹⁵.

14)   Ha ez igaz lenne, akkor itt konkrét arányszám állna. Mivel nincs arányszám, az azt jelenti, hogy nem lesz kevesebb. Ez pedig nem is lehet, ismerve a mecseki urán érctartalmát. Az 1900-as évek közepén-végén is az tette gazdaságtalanná a bányát, hogy 1 tonna érc 1,2 kg uránfémet tartalmazott (vagyis 0,12%-a volt a fémtartalom). A további bányászatra váró érctelepek a WHE kutatásai szerint még csekélyebb, csak 0,072%-os érctartalmúak. Ebben pedig értelemszerűen több a meddő.

15)   Mivel éppen Pécs és környéke összefüggő karsztvízkészletét érintené a bányászat, ezért óriási szerepe van a hidrogeológiai vizsgálatoknak. A mecseki források eddigi feltérképezésénél hiányosságok, visszásságok tapasztalhatóak, ezért az így megismert eredmények nem minden szempontból felelnek meg a szakmai elvárásoknak. A kutatás jelen állása mellett, a lencséket átfúrva nincs az az isten, aki biztosat mondhatna. Ráadásul minél biztosabbra törekszik a cég, annál drágább. A költségoptimalizálás csökkentést jelent, és az eddigi titkolódzás csak annyit, hogy továbbra sem lesz erős és folyamatos hatósági kontroll.

10.     A bányászat hosszú távú befektetés, 20-30 éven keresztül jelent biztos^{16 17} bevételt és megélhetést.

16)   2-3 évtizedre biztonságot ígérni: még legalább ugyanekkora múltú cégeknek sem szokás bedőlni, nemhogy egy pár éve erre alapított projekt-kft-nek. Emellett pedig ígértek itt már több évtizedes biztonságot nagyobb háttérrel is, és tessék, meg lehet nézni, mi van belőle.

17)   Az externáliákról egy szót sem ejt: a már a szocializmusban is titkosított egészségügyi-költségekről, amik nagyok voltak akkor is. A rekultivációról sem, pedig saját bevallása szerint is lesz bizonyos mértékű helyreállításra szükség. Az ezekre szánt összegeket pedig bárki bármikor bármit is állít, mindig az adófizetők pénzéből vonták el.