aki nem tartja magát még „szakértőnek” sem, de lakása miatt érintett a kérdésben, ezért úgy döntött, hogy kézbe veszi sorsát. Minthogy kutató ember, megszokta, hogy lehetőleg eredeti források alapján dolgozik, azokat egymással összevetve, elemezve, a cui prodest? elv alapján értékelve megbízhatóságukat. Úgy döntött tehát, saját maga kutatja fel, jogos-e a félelme. Vagy teljesen megbízhat a hozzáértő bányavállalkozó ausztrál társaság szakértelmében, akik eddig még nem – saját maguk bevallása szerint sem – végeztek tényleges bányászati tevékenységet, sem lakott terület, sem lakatlan alatt.
Rátérve a cikkíró töprengéseire, melyért először is köszönettel tartozom, mert újabb kutakodásra, meggondolásokra ösztönzött a kérdéses témában. Mielőtt a lényegre térnék, egy kis kiegészítés a bevezetőhöz:
Sey Gábor szerint a civil kezdeményezők „komoly ismertségre tettek szert” . Saját tapasztalatom alapján én ezt azzal egészítem ki, hogy a bányanyitás szorgalmazói sem különben, sőt ők dupla hasznot zsebelhetnek be, mert a gazdasági előnyök mellett, ugyancsak „komoly ismertségre tettek szert”, hiszen most már a csapból is pl. a Wildhorse neve folyik.
Most pedig pontokba szedve:
1. Kell-e energia
Persze, hogy kell energiahordozó, de nem mindegy, hogy milyen!
2.„Mivel tudunk energiát előállítani”
Nem mindegy, hogy milyen áron. Hiszen a Föld csak ideig-óráig a mi szállásunk, majd helyet kell adnunk a következő nemzedéknek. Elektromos energia előállítható a következőkből: szén, olaj, atomenergia, víz, szél, hő, árapály, napenergia. Van választék elég! Egyébként nincs atomerőmű például: Ausztriában, Dániában, Észtországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Lengyelországban, Olaszországban, és Portugáliában, Horvátországban stb. (Ezt az állítást az interneten bárki, könnyen ellenőrizheti) Vajon ők, hogy csinálják? A magyarországi áramtermelés 40%-át biztosítja a Paksi Atomerőmű (Kormányzati Hivatal adata: http://www.kormany.hu/download/3/58/30000/ESTRAT2030%2020110513.pdf.)
3. A rákos betegek aránya a bányászok és az egyéb lakosság körében:
Erre két forrást ajánlok a cikkíró figyelmébe, egyik a kérdésben leginkább érintettek, a Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesülete portáljáról származik, az MTA által végzett egészségügyi vizsgálata, valamint a Nyugdíjfolyósító statisztikája.
- Az MTA Bizottság követéses egészségvizsgálata során számadatokkal bizonyították: 50-69 éves korukban, tüdőrákban jóval több uránbányász hunyt el, mint ahányan meghaltak ugyancsak tüdőrákban a nem bányász lakosságból, ez az arány a volt bányászoknál még 2000-2006 között is jóval meghaladja az országos átlagot. “…az uránbányászok munkája jelentős egészségrombolással járt együtt!”
- Statisztika. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2011-es adataiból: 2008 és 2011 januárja között a volt bányamunkások majd 91 százaléka, a 225-ből 203 fő nem került át az egészségkárosodási járadékosok rendszeréből a nyugdíjrendszerbe. Azaz 62. életévük előtt elhunytak.
4. Az uránbányászat gazdaságossága?
Ha „csak” a gazdasági kérdéseket nézzük, akkor is megkérdőjeleződik a bányászat jogossága. Egyszerűen félő, hogy többe kerül a leves, mint a hús.
1) 1997-ben bezárták a kővágószőlősi bányát, mert a bányászat nagyon nehéz földtani körülmények mellett, nagy mélységben és magas hőmérsékleten folyt, ráadásul több pénzbe került, mintha egy másik országtól vettünk volna uránércet. Nem én mondom, hanem a Paksi Atomerőmű nyilatkozta így: http://atomeromu.hu/az-uran-eletutja, itt az Az uránérc bányászata.pdf
2) A bányakárok elhárítása sem csekélység: A hivatkozott tanulmány szerint: Rekultivációs tevékenység költségráfordítása: 20 milliárd Ft; követéses egészségvizsgálat (1998-2008): 130 millió Ft.
Mennyivel jobb a helyzet most?
3) „Nem folyik fűtőelemgyártás Magyarországon” – ezért a kitermelt uránt külföldön kell felhasználhatóvá tenni. Végső soron külföldről vesszük a fűtőanyagot. (Az idézett mondatot sem én mondom, hanem maga a gazdaságilag érdekelt Wildhorse: www.nymtit.hu/docs/tajekoztato.pdf)
4) A paksi atomerőmű bővítése elképzelhető, hogy 3 ezer milliárd forint kiadással járna. (Lásd ehhez: http://www.origo.hu/itthon/20120601-az-orbankormany-mindenkeppen-megepitene-az-uj-paksi-atomeromuvet.html)
5) Ezt az összeget más helyre lehetne átcsoportosítani: más ágazatokban munkahelyek teremtésére, pl. megújuló energiahordozók. Ebből talán jutna a pécsi tejüzem, kesztyűgyár, finom-mechanika, textilipar, vízmű, naperőmű számára… bárki sorolhat további ötleteket.
Én magam részéről még a kormányzat luxus kiadásait is inkább támogatnám, mint a házam, a kertemben fakadó forrásom alatti uránbányászatot, bármit, ami nem a mi egészségünket veszélyezteti 🙂
Kiss Magdolna