Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnába – egy félremagyarázott rendelet margójára

Juszt Lászlónak (lásd a mellékelt képernyőfotót) sikerült a
MAGYAR KÖZLÖNY • 2022. évi 43. számát olyan ügyesen megvágnia, és föltenni a közösségi oldalára, csupán ezzel megjegyzéssel: P.s.: Mielőt valaki szóvá tenné, hogy ez nem direkt engedély. Van egy régi mondás: semmi különbség nincs abban, ha valaki a kútba sz…ik, vagy ha csak a kávájára és azután belelöki. (Bocs!)” – hogy a manipulált tömeg, meg az egyes, magukra és a hitelességre kevésbé adó újságírók ezt kritika nélkül átvették. Ráadásul arra következtettek, hogy “Orbánék átengedik a fegyverszállítmányokat Ukrajnába (sic!)” (varosikurir.hu, delpest.ezalenyeg.hu)

Nem mondom, hogy nekem nem akadt el a lélegzetem első olvasatra, de az igazság érdekében, rögtön elővettem a Magyar Közlöny kérdéses számát. Az internetes korban ez nem nagy nehézség. Elolvastam ezt a kérdéses kormányhatározatot, az egészet. Mivel tudok olvasni, ezt sem tartom nagy teljesítménynek.

Megnyugvással állapítottam meg, hogy semmi pánik. Juszt L. kifelejtette a sajátos montázsából azokat a kifejezéseket, azokat a részleteket, amik teljesen ellentétére váltják azt, amit ő a követőibe próbált sulykolni.

Kihagyta, több más kevésbé fontos mellett ezeket a lényeges részeket, a kormány által megfogalmazott engedélyek sorából, és kifelejtette azt a pontot, ahol megtagadja a szállítási engedélyt a kormányzat:

  •  “2. az Ukrajnába történő áthaladás esetét kivéve” . Remélem senkinek sem kell magyarázni, hogy a kivéve azt jelenti, hogy Ukrajnába nem.
  • Továbbá figyelmen kívül hagyta a 4. pontot, ahol egyértelműen le van írva a rendeletben, hogy a kormány nem engedélyezi a fegyverek Ukrajnába szállítását

 

Végül kedves Olvasó, kérem, olvassa el a kormányhatározatot eredetiben, csak egy oldal.  Vagy legalább alul az általunk másolt szöveget (a 7-8. pontokat és az aláírás részt hagytuk csak el), melyben a fontos részeket sötétebbel szedtük, a Juszt Lászlónál kihagyott, lényeges (a szöveg torzulását okozó)  kifejezéseket pedig sötétpirossal.

 

A Kormány 1120/2022. (III. 7.) Korm. határozata az ukrajnai válsággal összefüggő csapatmozgásokról és egyes kapcsolódó feladatokról.

A Kormány, figyelemmel az Alaptörvény 47. cikkére, Magyarországnak az Egyesült Nemzetek Alapokmányából és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (a továbbiakban: NATO), valamint az Európai Unióban betöltött tagságából fakadó kötelezettségeire, az Észak-atlanti Tanács PO(2022)0050. számú, 2022. február 16. napján meghozott és PO(2022)0085. számú, 2022. február 24. napján meghozott döntéseire, a szövetséges államok fegyveres erőinek az ukrajnai válsággal összefüggő csapatmozgásainak és egyéb feladatainak elősegítése érdekében

1. engedélyezi a NATO állam- és kormányfői testületének 2022. február 25-i nyilatkozatában megerősített döntéseire tekintettel a NATO reagáló erők Magyarország területén szárazföldi és légi úton történő áthaladását, illetve Magyarországra [Baranya megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye területére, Pest megye területének a Duna vonala és Fejér megye által határolt területére, valamint Budapest Duna vonalától nyugatra eső területére (a továbbiakban együtt: Dunántúlra)] történő települését;

2. az Ukrajnába történő áthaladás esetét kivéve engedélyezi a szövetséges fegyveres erőknek az 1. pont alá nem tartozó, a NATO döntésén alapuló, Magyarország területén szárazföldi és légi úton történő áthaladását, valamint szükség szerint Magyarországra (Dunántúlra) történő települését, ideértve a gyakorlatokon és kiképzési feladatokon történő részvételt is;

3. engedélyezi a szövetséges fegyveres erők által az Európai Unió Tanácsának (KKBP) 2022. február 28. napján meghozott, a halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak az ukrán fegyveres erők számára való biztosítása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló 2022/338/KKBP határozata hatálya alá tartozó eszközöknek (halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak) Magyarország területén szárazföldi és légi úton más szövetséges tagállamba történő szállítását;

4. Magyarország alapvető biztonsági érdekei védelme érdekében szigorúbb nemzeti politikát alkalmaz, és így nem engedélyezi az Európai Unió Tanácsának (KKBP) 2022. február 28. napján meghozott, a halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak az ukrán fegyveres erők számára való biztosítása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló 2022/338/KKBP határozata hatálya alá tartozó eszközöknek (halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak) Magyarország területén szárazföldi és légi úton Ukrajnába történő szállítását;

5. engedélyezi a szövetséges fegyveres erők által az Európai Unió Tanácsának (KKBP) 2022. február 28. napján meghozott, az ukrán fegyveres erők támogatása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló 2022/339/KKBP határozata hatálya alá tartozó eszközöknek (a nem halálos erő célba juttatására tervezett felszereléseknek és készleteknek – például egyéni védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelések és üzemanyag) Magyarország területén szárazföldi és légi úton más szövetséges tagállamba, illetve szükség szerint Magyarország területéről Ukrajna területére történő szállítását;

6. egyetért az 5. pont alá nem tartozó további egészségügyi és más humanitárius anyagoknak a szövetséges tagállamokba és szükség szerint Magyarországon keresztül Ukrajna területére történő szállításával;

Provincia

Az orosz-ukrán nemzetiségi ellentétek elmélyüléséről

Szerző: Áldozó István, történész

 

Többségi nyelvek Ukrajnában. (Készítette: Tovel, Spesh531 – File:UkraineNativeLanguagesCensus2001detailed-en.png, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=110433671)

Már második hete tart az orosz-ukrán háború, s egyelőre nem látni annak végét. A konfliktus elfajulásának okairól már írtam egy általános elemzést. Most a fegyveres összecsapás közvetlen előzményéről, az orosz-ukrán nemzetiségi ellentétek elmélyüléséről szeretnék említést tenni.

» Read more

Csernobil: Jelentés a Zónából

Kóbor József

Ezt a cikket 1996 áprilisában írtam, első csernobili utam alkalmával a katasztrófa után tíz évvel. Megjelent a pécsi Új Dunántúli Naplóban, 1996 májusában.
   

Az 1996 április 20–22 között a Kijevben tartott NGO konferencia és Green East-West Contact párttalálkozó résztvevőinek egy  csoportja április 23-án csernobili kiránduláson vehetett részt fejenként 30 USD-ért. Mintegy 5 személynél – e sorok írójánál is – kézi gamma dózismérő volt. 9:30-kor indultak a buszok, 11:38-kor érték el a külső (20–30 km-es) zónahatárt. A beléptetés formális volt, létszámellenőrzés nélkül, az őrség inkább a fotózás és videózás tényét kifogásolta, feltehetően pénzt várt. Átlépés után a sugárzás szintje észrevehetően emelkedett, főleg az erdős részeknél, 12:05-kor elértük Csernobilt.

Poros kisváros, nyugalom. 12:15-kor eligazítás és tájékoztatás a tudományos központnak nevezett szerény épületben. 5000 ember dolgozik az erőműben, 11000 a teljes zónában, 96 különböző szervezet keretében. A sugárzás az épület előtti friss fűben a normál háttér 2–3-szorosa.
Elhagyva Csernobilt észak felé, a beléptetőközpontban teljes felsőruha, cipőcsere, hajvédő, gézmaszk felvétele, autóbuszok cseréje. 13:53-kor átlépjük az 5-km-es belső zónahatárt. Rögvest ezután az árokparton, a fűben ülő idős házaspárt látunk falatozni. 14 órakor felbukkan az erőmű monumentális tömbje. A sugárzás ekkor a buszon belül kb. a normál háttér tízszeresére ugrik. Először a félkész új blokkot mutatják meg (buszból), melynek építése 1986-ban leállt, de a készenlétben álló daruk, járművek stb. jelenlétéből ítélve bármikor folytatható. Körbejárva az erőmű tömbjét, 14:10-kor érünk a szarkofág előtti bejárathoz, melynek parkolójában különleges jelzés nélküli civil kocsik is állnak. Kiszállva a buszból, a szarkofágtól kb. 200 m-re a sugárzás kb. 0.6 mR/h, a normál háttér kb. 30-50-szerese. Közelebb haladva egyre nő. Ukrán kísérőink tiltakozása ellenére Elisabeth Schroedter Európa Parlamenti képviselővel a szarkofág körüli betonkerítés kapujáig futok, kb. 50-80 m-re a szarkofág falától. Az őrség kényszeredetten megindul felénk, de amíg odaég:\1Rauert_documents\1Hut-KKobor_Jozsef_Csernobilben_Uj_Dunantui_Naplo_1996.jpgrnek, sikerül megmérni a maximális kb. 100-200-szorosa, és kb. 40-szerese azon izotóplabor munkahelyi szintjének, ahol dolgozom. Az őrök közönséges szolgálati ruhát viselnek, semmi védőeszköz, és még filmdozimétert sem látni rajtuk. De civil ruhás személyeket is látni.
Kb. 15 perc múlva elindulunk Pripjatyba, a halott városba. Megállunk a főtéren. Itt a sugárzás – melynek forrása a teljesen elszennyeződött talaj, épületek, stb. – a normál háttér 30–50 szerese, még 10 év után is. 14:55-kor váratlanul sűrű fekete füst zúdul a városra, az addig mért szint (0.2-0.3 mR/h) a duplájára ugrik. Kísérőink a buszokba hajtanak bennünket, nincs magyarázat a füst eredetéről, mely nyilvánvalóan radioaktív anyagokat kavar fel. A füst a várostól ÉNy-i irányból jön. A várost elhagyva, megállunk a vasútállomás fölötti felüljárón. Rálátni az erőműre és a városra is, a kontaminált környezet és a kb. 1 km-re lévő szarkofág együttes sugárzása magas (0.5 mR/h) állandó szintet okoz (50–60-szoros háttér) .
Továbbhaladva, újabb hatalmas füstoszlop látszik, ezúttal kb. 3-4 km-re délnyugatra (kb. 15:28-kor). Először az aljnövényzet égésére gondoltunk, de az egyidejűség gyanús. Elterjed, hogy a zónába visszatérő lakosok gyújtják fel saját falvaikat, sajátságos és elkeseredett centenáriumi demonstrációként.
16:40-kor – a belső zóna elhagyása, átöltözés, stb. után – elhaladunk a csernobili tűzoltólaktanya előtt, amely üresnek tűnik. Néhány tűzoltó ráérősen végzi az utolsó simításokat a katasztrófa során és miatt meghalt bajtársaik emlékművén, melyet az évforduló napján avatnak fel. Nem tudnak tüzekről, és nem tudják, hol vannak a többiek. Csernobilt elhagyva, egy ráérősen poroszkáló tűzoltókocsival találkozunk. Barátságosan integetünk egymásnak.


Pariscsev egy apró kiürített falucska. A romosodó házak már alig látszódnak ki a tízéves kinőtt fácskák, aljnövényzet rengetegéből. De az egyik ház körül minden tiszta, a kiskertben idős pár gereblyézi a veteményeskertet. Őket nem érdekli a sugárzás. Hazajöttek.

Körkép a mai szellemváros, Pripjaty-ról: http://www.nuclearflower.com/pan/pan.html

 

A Csernobil katasztrófa egészségügyi következményei: