Társashaza

Fotó: Simor Árpád, 2017.

A társasházakkal nagyjából ugyanaz a baj, mint az országgal.

A lakók közül csak az a körülbelül 10 % megy el közgyűlésre, aki kellően buta és szakmailag felkészületlen a hatalomvágyhoz, aztán a társasház pénzén a saját hasznát építgető ún. közös képviselő, meg az Alzheimer-kór bemutató darabjaként lézengő pár nénike. Ezek határozzák meg, mi történjen: kerékpárok kitiltása, az udvar lerakatása 4–5-szörös áron a vérprosztó és géppuskaropogós viacolorral a málló-revés acélszerkezet javíttatása helyett, ami miatt egyszer csak le fog szállni az emelet a földszintre, és így tovább.

A házban lakó fiatalok, gyerekesek, a gazdasági és műszaki dolgokban valóban jártas emberek nem néznek a közgyűlések tájékára sem, így a ház fölötti uralmat átveszi néhány kiöregedett művezető, aki – mint ahogy a debilek óvodájában a hülyegyerek gátat épít a homokozóban – rendre építkezést játszik a ház pénzén, és sajnos a lakók objektív adottságnak veszik a ház dolgainak ilyen intézését (a sor hosszan folytatható lenne ugyanis), ahelyett, hogy rájönnének, pár ember játszmája ez csupán, ami ellen némi idő beáldozásával hatékonyan tenni lehetne.

Azt gondolom, hogy amint az emberek a társasházi ügyeiket képesek lesznek maguk, hatékonyan, lényeglátóan, az idejüket rááldozva, a szükséges konfrontációkat is fölvállalva intézni, akkor az ország dolgai is jól fognak menni, egyszerűen azért, mert azt is efféleképp kell. Akkor majd nem a terméketlen, orbánkitalálta ki-kivel-együtt-az-ellenzéki-oldalon-típusú gumicsontokon rágódik az ország java, hanem elintézi, hogy a (például a most regnáló) hatalom idejében menesztődjék, ha gazember.

– srá –

Pécs: Ellenzéki egyezmény a Bodára tervezett atomtemető ellen

Kedden lakossági  fórumot szervezett az LMP az „atomtemető” és az uránbányászattal kapcsolatos tervek ügyében, a pécsi Művészetek Házában. A meghívás ellenére nem vett rész az eseményen Páva Zsolt pécsi polgármester, és nem jelent meg egyetlen fideszes képviselő sem. Hasonlóképpen visszautasították a meghívást a kutatásokat végző cégek vezetői, mint például a Radioaktív Hulladékot Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.

A telt ház mellett tartott eseményen dr. Keresztes László Lóránt önkormányzati képviselő köszöntötte a megjelenteket, majd összefoglalta az elmúlt évek eseményeit. Szó esett a két projekt kapcsán lefolytatott korábbi vitákról, megszervezett lakossági fórumokról. Ezt követően ismertette az ügy aktualitásait, ezek közül is elsősorban azt, hogy idén október 2-án elindult az uránbányászati tevékenység környezeti hatásvizsgálati eljárása. Beszámolt arról, hogy Pécs közgyűlésének legutóbbi ülésén a városvezetői többség ismét leszavazta azt az LMP-s javaslatot, amely a fenti két ügyben a város érdekeinek védelmét célozta.

Ezt követően dr. Kóbor József biofizikus, (PTE), sugárvédelmi szakértő, az LMP nukleáris szakszóvivője és az LMP baranyai szervezete elnöke tartott szakmai előadást. Ennek keretében részletesen ismertette a tervezett uránbányászati tevékenységgel kapcsolatos tudnivalókat, elsősorban azt, hogy e tevékenység milyen környezeti hatásokkal járhat. Kóbor is hangsúlyozta, hogy a tervezett bányanyitás jelentős mértékben eltér a korábbi tevékenységtől, és az akkori sokezres foglalkoztatással szemben pusztán pár száz munkahelyet jelentene, jellemzően nem pécsi munkavállalóknak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a tevékenység szöges ellentétben áll Pécs elfogadott stratégiai dokumentumaival, melyek a fenntarthatóság megvalósítását célozzák. Kóbor József részletesen bemutatta a nagy aktivitású radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos kihívásokat, és nemzetközi tapasztalatokat. Szó esett továbbá a bodai agyagkő formáció kutatásáról, és a hazai tervekről. Az LMP képviselői világossá tették álláspontjukat, miszerint elfogadhatatlannak tartják Pécs, és a környező települések szempontjából ezeket a projekteket, és mindent megtesznek azért, hogy az érintett polgárok dönthessenek ezekben az ügyekben.

Gyimesi Gábor, a Jobbik pécsi elnöke, önkormányzati képviselő, hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli dr. Keresztes képviselő kollégáját, még akkor is ha politikai kérdésekben eltérőek a véleményeik, ámde ebben az ügyben teljesen egyet értenek, és nem kerülheti el, hogy kimondja, ahogy az uránbánya úgy a Bodára tervezett atomhulladék-tároló a lakosság egészségét veszélyezteti, amiről saját maga is meggyőződött, ezért ő és a pécsi Jobbik teljes mértékben támogatja a népszavazást.

Kõvári János, az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) egykori pécsi képviselője az országgyűlésben, pécsi önkormányzati képviselő következett felszólalásra. Ő is hangsúlyozta, hogy ezekben az ügyekben egyetértenek az LMP-vel, és maguk részéről szintén mindent meg fognak tenni a város érdekében.

Dr. Vicze Csilla ügyvéd, az ÖPE egykori önkormányzati képviselője, a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivője hangsúlyozta, egyedül csak annak a lehetségessége, hogy a kiégett fűtőelemeket Paksról – Bodára, tehergépkocsival a rendes utakon Pécsen át szállítják, már az is nagymértékben  nyugtalanító.

Ágoston Andrea, a Magyar Liberális Párt pécsi elnöke is felszólalt, majd őt követte

Nagy Erzsébet (NeMecsek Mozgalom), aki szerint, Bogdán László, Cserdi polgármestere, a népszavazásban érdekelt kellene, hogy legyen, ám a személyes meghívása ellenére, nem jelent meg ma a fórumon.

Hohn Krisztina, 2006 óta Mánfa község polgármestere most a harmadik ciklusban, az Új Kezdet (UK) párt alelnöke is felszólalt, aki a város polgárait biztatta arra, hogy határozottan álljanak ki városuk érdekében.

Berkecz Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémia Bizottsága Tér- és Településtudományi Munkabizottságának tagja, az Együtt alelnöke zárta a felszólalások sorát.

A szervezők az esemény végén bejelentették, hogy hamarosan újabb lakossági fórumot szerveznek, és megkezdik azon aktivisták toborzását, akik részt kívánnak venni egy helyi népszavazás során az aláírások gyűjtésében, illetve a kapcsolódó tájékoztatási tevékenységben.

KOMMENTÁR:

Jobbközép jellegű szövetség körvonalazódik legalább egy szakmai kérdésben Pécsett a többségi kormányzó párttal szemben. Körülbelül két évvel ezelőtt számolt be az okpecs portál, hogy Pécsett a teljes ellenzék egy „nagykoalíció”-t hozott létre a kormányzó Fidesz-többség ellen, vö.: http://okpecs.hu/hoppacska-nagykoalicio-alakult-a-fidesz-ellen-pecsen/, 2015/09/21. Ezzel szemben feltűnően hiányoztak a politikai baloldal vezető képviselői minden nukleáris kérdéssel foglalkozó rendezvényről, különösen a legnagyobb baloldali párt, az MSZP képviselője; Dr. Gulyás Emil, aki a független képviselővel, Cserfainé Dr. Kovács Ágnes Ilonával együtt képviseli az EGYÜTT FÓRUM és az MSZP-PM szövetségét. Vö.:  http://pecs.varosatyak.hu. Cserfainé Dr. Kovács egyébként a 2014-es helyi választás óta nem látható semmilyen külső politikai rendezvényen, sem egy fórumon, sem az évente megrendezett  ellenzéki tömegmegmozdulásokon, se Március 15-én, se a Bányásznapon stb. Feltűnő továbbá, hogy ez alkalommal a DK képviselője, Kunszt Márta is távol maradt, aki mint magánember a neMecsek Mozgalom aktív tagjának tartja magát; ugyanígy szembeötlő minden más, a DK-hoz és a baloldali körökhöz tartozó antiatom-aktivista távolmaradása.

Képgaléria

 

 

Demeter Márta bemutatta munkáját, valamint terveit Pécsett

Demeter Márta
Demeter Marta Pécsett

Demeter Márta, független országos képviselőnő, aki az LMP-frakcióba belépett, bemutatkozott, és bemutatta munkáját, valamint terveit csütörtökön 2017. szeptember 28-án, Pécsett a Művészetek házában.

Demeter Márta, egykori mszp-s, február óta független országos képviselőnőnek aki nemrég az LMP-frakcióba belépett kifejezetten pechje volt, amikor Pécsre indult, hogy bemutatkozzon, és bemutassa munkáját, valamint terveit Pécsett a Művészetek házában. Autója ugyanis felmondta a szolgálatot a Budapest és Pécs közötti úton, így a tervezett 8.30 helyett 10 órakor érkezett meg Komlóra. Az LMP helyi aláírásgyűjtő akciója, melyen Demeter Márta képviselőnő részt vett, két indítványból állt: a zöld párt szeretne egy népszavazást Paksra vonatkozóan, továbbá szeretne 200 ezer aláírást összegyűjteni ehhez a népszavazáshoz:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?”

Kifejezetten vaskos volt az az aláíráslista, melyet Demeter Márta és Angyal Károly, a Baranya megyei közgyűlés képviselője, a pécsi Művészetek és Irodalom Házába magukkal hoztak, és a jó egyórás késés ellenére körülbelül 20 érdeklődőt találtak az első emeleti történelmi teremben.

„Örülök, hogy egy olyan pártban folytathatom politikai munkámat, melyben baloldali emberként is megtalálom a meggyőződésemet”, kezdte Demeter képviselőnő egy rövid bemutatkozás után (Lásd alul a Wikipédia-cikket) az előadását. Elsődleges célja – mondta – küzdeni „a mélyszegénység” ellen, ami az egész országban uralkodik. A Fidesztől kiinduló korrupció az egész országot kézben tartja, állami pénzeket szinte kizárólag a kormányzópárt tagjai és azok hozzátartozói nyernek el. Miközben Orbán miniszterelnök futballstadionokat épít, melyek hasznosítása nagyon is kérdéses, a kórházaknak és az iskoláknak takarékoskodniuk kell az árammal és az étkezéssel. „Persze felhasznál a kormány EU-s forrásokat, de azt pazarlóan és korrupciótól áthatva teszi”, állította Demeter Márta. Általánosságban az egész országban jellemző a munkaerőhiány, így részben nem tudnak több állást az önkormányzatoknál betölteni, mert a jól képzett fiatalok az alacsony fizetés miatt kivándorolnak. A kormányzati és a hivatalokban lévő állásokat a Fidesz gyakran más szakképzettségű kedvezményezetteikkel tölteti be, akik kizárólag politikai utasítást hajtanak végre.

Az előadás után lehetősége volt a hallgatóságnak, hogy kérdéseket tegyenek föl. Vajon Demeter Márta az MSZP-időkben is a saját szakterületén, a nemzeti biztonság területén tevékenykedett? „Szorosan együttműködök Szél Bernadettel, aki az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja.1 Én továbbra is a honvédelmi és rendvédelmi szakterülettel foglalkozom” válaszolta Demeter Márta.

„A magyar hadsereg nincs abban a helyzetben, hogy valós veszély esetén az országot megvédje. Biztonsági környezetünk folyamatosan változik, Ukrajnában nyílt háború dúlt, a helyzet a mai napig nagyon nehéz, ami a kárpátaljai magyarokra is kihatott.”

A letelepítési kötvényre (“Hungarian Residency Bond Program“) vonatkozó ismételt kérdésekre, a képviselőnő azt mondta; Orbánék 20 ezer „ismeretlen státuszú embert engednek be az országba”, akikről az ember nem tudja, kicsodák, ráadásul az egész konstrukció kifejezetten olcsó: 360.000 eurós meghatározott összegért egy nagycsalád megkapja a magyar letelepedési engedélyt, ami élethosszig szól. 5 év után pedig visszakapnak a befizetett összegből 300.000 eurót,  azaz valójában 60.000 euróba kerül az egész. Pillanatnyilag ebben a kérdésben nagy titkolózás uralkodik, a kormányzat nem ad ki semmiféle információt.2

Demeter Márta beszéde és az azt követő kérdések megválaszolása után Keresztes László Lóránt beszámolt az Pécsi közgyűlésről, különösen a tervezett üzemcsarnok építéséről a Déli Ipari Parkban.

Demeter Márta (nem hivatalos) életrajza: https://hu.wikipedia.org/wiki/Demeter_M%C3%A1rta/

1 V.ö: „A független Demeter Márta azt mondta, Széllel közösen benyújtanak egy javaslatot a nemzetbiztonsági bizottság paritásossá tételét és azt kezdeményezve, hogy álljon helyre a nemzetbiztonsági szolgálatok pártoktól és kormányoktól való függetlensége”, in: https://vs.hu/kozelet/osszes/botranyrol-beszel-az-ellenzek-a-nemzetbiztonsagi-bizottsag-ulese-utan-0731

2 V.ö.: http://hvg.hu/itthon/20170914_Megint_egymasnak_esett_Demeter_Marta_es_az_MSZP

 

 

Demeter Márta, Angyal Károly
Demeter Márta, Angyal Károly

 

 

Keresztes László Lórant beszámolt az Pécsi közgyűlésről

 

 

 

 

LMP: Páva Zsolt nyolc polgármesteri évének szomorú mérlege

Dr. Keresztes László Lóránt
Dr. Keresztes László Lóránt
Dr. Keresztes László Lóránt

Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) mai sajtónyilatozatából:

Páva Zsolt 8 éve nyerte meg az időközi választást (holnap lesz ennek 8 éve). A munkáját 2010 óta kétharmados Fidesz-kormánnyal a háta mögött végezheti. Ilyen időtávban már lehetséges, és szükséges átfogó értékelés végezni az eredményeiről.

Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, az egyik legszegényebb uniós régió természetes központja. Sajnos e 8 év alatt a gazdasági erő tekintetében leggyengébben teljesítő hazai nagyvárossá vált.

Mi ennek a 8 évnek a mérlege (adatok, szemben a propagandával)?

Semmi nem elég az eredményhez: a városvezetők büszkén hirdetik, hogy Pécs (a vidéki városok között) a második legtöbb fejlesztési forrásból gazdálkodhatott, és gazdálkodhat. Az ún. „eredménytérkép” alapján immár 94 Mrd Ft értékben valósultak meg fejlesztések. Mit sikerült tehát e hatalmas összeg felhasználásával elérni?

Ötezerrel kevesebb munkahely: 2009-ben a tejes munkaidőben foglalkoztatottak száma 41 ezer fő felett alakult, hat év alatt ez a szám 5 ezer fővel csökkent Pécsen. Tehát 5 ezerrel kevesebb munkahely volt 2015 elején (nincsenek hivatalos adatok, amelyek ennél frissebbek)

Utolsó hely a nagyvárosok között: egy friss, megdöbbentő adat (adatok a városok idei költségvetései alapján): Pécs gazdasága a vidéki nagyvárosok versenyében immár az utolsó helyre került. Az iparűzési adó várt értéke alapján Pécs nem csak Miskolc, és Szeged mögé került, de immár a jóval (25 ezer fővel) kisebb Nyíregyháza is megelőzi városunkat (több iparűzési adót fog termelni). Tehát a 100 ezernél népesebb városok között Pécs a gazdasági erő tekintetében az utolsó helyre került.

A gazdasági mélyrepülés következményeként: 13 ezerrel kevesebben vagyunk: 2009-ben a város lakónépessége még 158 ezer fő volt, 2015 elejére ez a szám 145 ezer főre, azaz 13 ezer fővel csökkent a város lélekszáma, Páva Zsolt polgármestersége alatt. Ez sajnos a legszomorúbb érték a hazai regionális központok között.

Páva Zsolt feltette a kezét: A 8 éve hivatalba lépő polgármester feladta a küzdelmet. Semmiféle érdemi gazdaságfejlesztési koncepciót, vagy ezzel kapcsolatos együttműködést nem tudott felmutatni. A városi közgyűlés februári ülésén, Keresztes László Lóránt képviselő felvetésére ráadásul azzal mentegetőzött, hogy Pécsnek rossz a földrajzi fekvése. Ezzel hivatalosan is elismerte, hogy feladta a harcot, és fogalma sincs, miképpen lehetne a város gazdasági leszakadását megállítani.

Dr. Keresztes László Lóránt
Dr. Keresztes László Lóránt

De ha rossz a földrajzi fekvés, akkor hol vannak a régóta ígért infrastrukturális fejlesztések? Autópályák meghosszabbítása a határig? A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok megteremtésének feltételei? Ezekért való eredményes küzdelem? Miért nem sikerült 8 év alatt életet lehelni a reptérbe? A polgármester számos intézkedése ráadásul nem növelte, hanem csökkentette a térség vonzerejét.

Páva Zsolt még a nukleáris hulladéktároló terveivel kapcsolatban sem emeli fel a szavát, ami megint csak ellentétes lenne a város fejlesztési terveiben megfogalmazott irányokkal.

Milyen gazdaságfejlesztés várható továbbá a haditechnikai parktól, jégpálya-fejlesztéstől, stb?

Költségvetés: ebben sem sikerült eredményt elérni; folyamatos kormányzati segítségre szorulunk, és ismét brutális az eladósodás, bőven 10 Mrd felett vagyunk a hitelekkel, a cégeket is beleszámítva.

Botrányokban is az élen: Sajnos Pécsre továbbra is jellemzően a botrányok. A Zsolnay-ügy mellett elsősorban a Volvo-buszok beszerzését kell megemlíteni. Az elhúzódó belső vizsgálatok után lassan fény derül a Volvo-beszerzések körüli óriási problémahalmazra.

Összegzésként megállapítható, hogy a kormányt nem érdekli Baranya és Pécs helyzete. Páva Zsolt pedig az elmúlt 8 év alatt a leggyengébb kezű nagyvárosi polgármesternek bizonyult, akinek saját pártján belül, és a kormánya felé sincs lobbiereje. Ez sajnos meglátszik a város jelenlegi helyzetén.”

Pécs, 2017.05.09.