Eltelt egy év a dióburok-fúrólégy elleni harcban. Nehéz év, nagy küzdelem, folyamatos monitorozás van mögöttem, de meg vagyok elégedve az elért eredménnyel.
Nyolc éve, július egyik délutánján, 5 óra tájt egy kis sün (mégpedig egy keleti sün – Erinaceus roumanicus) ballagott be a szomszéd nyitott kapuján. Éppen ott álltunk, beszélgettünk egymással. Szokatlan volt, hogy a fiatal állat fényes nappal az emberek közelségét keresi. Jobban megnéztük, és láttuk hogy baleset érte, mert egyik szeme megsérült, orra elferdült.
Első kopónkat, SSM Plutót két éves koráig lakásban kellett nevelnünk. Csak ezután készült el ugyanis a házunk, így később kertes házban futkoshatott.
Addig pedig a lakást kellett igényeihez igazítanunk. A napi sétát, hetente 3-4 alkalommal mezei futóversenyek tarkították. A város szélén elterülő nagy füves terület volt kutyák és gazdák találkozóhelye. Ott kedvelte meg a labdajátékokat.
