Helka. Tűnődések egy balatoni hajó kapcsán

Idén, 2016-ban Pécs nyugati városrésze, Uránváros 60 éves. Ez évforduló alkalmából a régi fényképeim és rajzaim között kutakodtam. Emlékeztem rá, hogy szűkebb-tágabb környezetemben az épületeket, parkokat nem egyszer megörökítettem. Ekkor került kezembe egy is ceruzavázlat. Dátum ezen a képen kivételesen nem volt, mégis pontosan tudtam, mikor készült. Emlékeztem még arra a nyárra, életem első balatoni nyarára. Talán gyorsan visszadobtam volna ezt is a többi közé, ha nem tűnik föl a hajót ábrázoló halvány kis gyerekrajzon a hajó neve – nyomtatott gyöngybetűkkel írva: Helka. Ennél egy pillanatra elidőztem; érdekes kislány lehettem az éppen betöltött 10. évemben, még nevet is adtam a vízi járműnek. Egy pillanatra még azon is eltöprengtem, vajon létezett 1966-ban ilyen nevű balatoni hajó.

Nem gondoltam, milyen hamar válasz érkezik tűnődő kérdéseimre. Pár nap múlva a tévé hírműsorában beszéltek balatoni hajóveteránokról egy Kelén és egy Helka nevű egykori gőzhajóról. Megütötte a fülemet a Helka-név.

„Mintha ezt a nevet olvastam volna ceruzarajzomon, még mosolyogtam is az ábrázolásban részletekre kiterjedő akkori magamon.” – gondoltam.

Helka 1966-ban, Kiss Magdolna rajza
Helka 1966-ban, Kiss Magdolna rajza

Előkerestem tehát a régi besárgult rajzlapot, valóban a Helka feliratot lehetett felfedezni rajta.

Most tudatosan kutattam az interneten adatokat a hajóról. Szép színes fotókat is találtam. Meglepve láttam, hogy vázlatom hasonlít az eredetihez, annak ellenére, hogy nálam a hajótest magasabb meg zömökebb, a vezetőfülkét és a feliratot is máshová tettem. De igazán megbocsátható egy tízéves kislánynak, aki életében először lát élőben hajót, és először utazik vele Fonyódtól-Badacsonyig, majd este a sok élmény feldolgozására a vázlatfüzetébe elkészíti a jármű körvonalát. Öntudatlanul is kiemelve annak a napnak, sőt ha szabad mondani az egész balatoni hajózásnak a legnagyobb nevezetességét.

Helka, ma. A kép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5f/Helka_haj%C3%B3.JPG
Helka, ma. A kép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5f/Helka_haj%C3%B3.JPG

Mert a Helka és a Kelén nem akármilyen hajók, mindketten a Balaton legrégebbi, jelenleg is használatban lévő hajói, melyek alapjaikban még ma is őrzik eredeti külsejüket. Mindkettőt 1891-ben építették.

Legnagyobb hosszuk 35,22 méter, legnagyobb szélességük 5,28 méter, befogadóképességük 120 utas, főgépük teljesítménye 220 kW.

Nevük a Helka és Kelén egy balatoni legendát őriz. Helka a herceg leánya, Kelén pedig a reménytelenül szerelmes árva pásztorfiú volt.

A Helka tehát, mint a Kelén ikertestvére vas hajótestre, fa felépítménnyel készült, és 1891-ben éppen a mai napon, június 28-án került vízre, mint gőzhajó.

Milyen érdekes belegondolni, hogy Édesanyámék, akiknek nyaralójuk volt Fonyódligeten, az 1930-as években, kisgyerekként gyakran utaztak ezzel a járművel Badacsonyba. Emlékszem, mennyit mesélt ezekről a szép hajókirándulásokról.

Helka az 1930-as években. A kép forrása: http://users.atw.hu/hajokanno/kepek/helkar5.jpg 1930-as évek
Helka az 1930-as években. A kép forrása: http://users.atw.hu/hajokanno/kepek/helkar5.jpg 1930-as évek

Sajnos a II. világháború idején, 1945 március 26-án a visszavonuló német csapatok a Helkát a balatonfüredi kikötőben felrobbantották. Ám a története nem ért ezzel véget.

1964-ben felújították, korszerűsítették, így én is utazhattam vele ugyanúgy, miként élőben soha nem ismert nagyszüleim. Minden évben egyszer-egyszer hajókáztunk vele 1980-ig, akkor azonban kivonták a forgalomból, rögzítették a parton és presszót alakítottak ki benne Balatonfüreden, ahová már nem jutottam el.

Balatonfenyves 1971, Kiss Magdolna ceruzarajza
Balatonfenyves 1971, Kiss Magdolna ceruzarajza

1994-ben a MAHART visszavásárolta, majd 1996-ban felújították, és most ismét forgalomban van, mint nosztalgiahajó. Bizonyára még unokáink is élvezettel fogják csodálni, ahogy a zöldes vizet hasítja orrával, miközben röpködő sirályok kísérik vijjogásukkal.

Ahogy a múltat a jelennel és a jövővel összekötő, emberek generációit túlélő alkotásra nézek – jellemzően – Vergilius jut eszembe: „Sunt lacrimae rerum et mentem mortalia tangunt.” (Mert van a tárgyaknak könnyük: szánják a halandót. Vergilius: Aeneis I.)

Vihar Balatonfenyvesen 1971-ben, Kiss Magdolna vízfestménye
Vihar Balatonfenyvesen 1971-ben, Kiss Magdolna vízfestménye

Provincia

Források

http://www.balatonihajok.hu/hajo/helka

A hajó története – sok régi képpel: http://users.atw.hu/hajokanno/helka.html

 

 

Kopó-foci – videóval

Pluto_csodakapus
Pluto, a csodakapus várja a labdát

Ha már foci, legyen kopó. 🙂

Első kopónkat, SSM Plutót két éves koráig lakásban kellett nevelnünk. Csak ezután készült el ugyanis a házunk, így később kertes házban futkoshatott.

Addig pedig a lakást kellett igényeihez igazítanunk. A napi sétát, hetente 3-4 alkalommal mezei futóversenyek tarkították. A város szélén elterülő nagy füves terület volt kutyák és gazdák találkozóhelye. Ott kedvelte meg a labdajátékokat.

A közbeeső időben ezért a konyha és

a_csatar_jon
Most jövök én, a csatár

az előszoba kifutóját neveztük ki stadionnak, a konyhaajtó volt a kapu. A csodakapus pedig Pluto, és ha jónak látta, átvette a csatár szerepét is. Máskülönben igen változatos játékszabályokat követtünk, mindkettőnk nagy örömére. 🙂

Ilyenkor a világbajnokság idején, meg ha a kis narancssárga labdára nézek, mindig

eszembe jutnak ezek a vidám órák. Ez a száz egynéhány forintos kínai labda túlélte Plutót.

 

Látványos: dupla szivárvány a Mecsek fölött – Videó

Ma este 20:30 órakor tanúi voltunk egy egyedülálló természeti látványosságnak: Egy hatalmas dupla szivárvány ívelt a Makarhegy fölött. Lásd a videón:

 

 

 

 

Amit a Danube Limes – UNESCO World Heritage projektről tudni kell!

A cikk szerzőjének Kiss Magdolnának, a limes-kutatáshoz kapcsolódó két fontos munkája.

  • Kiss M.: Gót vezéregyéniségek a késő Római Birodalomban. Getica-kutatások. Vivarium Fontium 2. Pécs, 2008.
  • Kiss M.: Bauspuren mit Pfostenkonstruktion vom Ende des 4.   Anfang des 5. Jahrhunderts in der Festung Lussonium. Roman Frontier Studies 1995. Exeter, 1997.

Nagy megütközéssel tapasztaltuk, hogy magukat igényesnek és komolynak tartó sajtóorgánumok, bulvárlapok módjára – rosszindulatból vagy csak ismeretek hiányából – tudománytalan, humorosnak gondolt véleményt terjesztettek az interneten a Danube Limes – UNESCO World Heritage projektről. Mentségükre szolgáljon, hogy nem tudják, miről beszélnek. Az azonban felettébb sajnálatos, hogy bulvár-csapdájukba tanult, intelligens emberek is sorban beleesnek, hagyják magukat manipulálni, és az ostobaságokat kritika nélkül továbbadták.

Elsősorban e csapdába esett, de jó szándékú olvasóknak és a velük együtt megtévesztett újságíróknak vázoljuk ennek a nagy volumenű projektnek a lényegét, hogy legyen lehetőségük átgondolni és helyesbíteni tévedésüket.

A dolog előzményéhez tartozik, hogy Lázár János kancellária miniszter egészen váratlanul egy, országok fölött átívelő projekt koordinálására – kivételesen – megfelelő szakembert nevezett ki.  

Akik tehát mindenféle ismeret nélkül vették a bátorságot, és lekicsinylő véleményt mondtak erről a témáról, azok jó, ha tudják, miről is beszéltek, mi ez a projekt és ki is ez a szakember, aki ezt vezeti. Ezért számukra ismertetjük röviden a tényeket.

Itt inkább az a probléma, hogy egy tudományos, EU-s projekt keveredett a valóban szemfényvesztő, érdektelen és nevetséges, valamint a pénzhiány miatt felháborító kinevezések és kinevezettek sorába – egy diszciplína semmibevételeként.

Taunusstein_-_Limes_Wachturm_soure_de-wikipedia-org1000x750.jpg
Rekonstruált római őrtorony (Németország). Forrás: hu.wikipedia.org
limes elnevezés a Római Birodalom több ezer kilométeres határvonalát jelenti, amely ma több ország és kontinens (Európa és Afrika) területét érinti. Európai szakasza Anglia és Skócia határvidéktől egészen a Fekete-tengerig terjed, nyomvonalát Németországban a Rajna, majd a déli részétől kezdve nagyrészt a Duna jelöli ki. A limes magába foglalja a határ mentén épített erődöket, a köztük emelt őr- és jelzőtornyokat és az ezeken át vezető utat, valamint a katonaságot, akik itt teljesítettek szolgálatot. Az ókori világ egyik csodájának számító kínai Nagy Fal után a római limes a legnagyobb összefüggő, emberi alkotás.

Magyarországon az 1800-as évek második felétől indult meg a tervszerű limeskutatás.

1967-től Visy Zsolt professzor, régész, ókortörténész és egyetemi tanár kapcsolódott a kutatásba, akkor a Dunaújvárosi Múzeum muzeológusa és igazgatójaként. 1967-1981 között tárta fel Intercisa castellumát, polgári települését és temetőjét. Az ásatás eredményeit folyamatosan közzétette. 

További szakmai tevékenységéből csak morzsákat kiemelve:

Az 1980-as évektől Pécs városa is csatlakozott Visy Zsolt révén a kutatáshoz. A professzor 1984 óta, ekkor már a Pécsi Tudományegyetem (korábban  Janus Pannonius Tudományegyetem) oktatójaként folyamatosan a Római Birodalom határvédelme kutatásának szentelte magát (bár ezen kívül más területeken is jelentőset alkotott).

1972, 1987–2011 Lussonium (Dunakömlőd) – ásatások és publikációk.

1998-ban habilitált az  ELTE-n. Disszertációjának témája a limes-kutatás: A ripa Pannonica Magyarországon.

1998–2000  Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium, kulturális helyettes államtitkára.

1999-ben kezdeményezte az UNESCO Világörökségi Bizottságának tagjai körében, hogy a római limes ne egyes országok nevezéseként váljon szakaszosan a világörökség részévé, hanem egyetlen, nemzetközi kulturális emlék legyen.

2003-ban kezdődött meg a Pécsi Tudományegyetem részvételével elsősorban a pannoniai limes adatbázisának létrehozása. Ezt az európai uniós Culture 2000 pályázat indította el. A projekt címe FRE (Frontiers of the Roman Empire) volt. Hazánkon kívül részt vettek benne Skócia, Németország, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia kutatói és örökségvédelmi szervezetei is.

2003-ban Pécsett rendezett XIX. Nemzetközi Limeskongresszus Szervezőbizottságának elnöke.

2004 óta – a Pécsi Légirégészeti Téka alapítója és vezetője volt.

2007: Légirégészeti kutatások Dacia keleti limesén.

2008-2011 között
ICOMOS-tevékenysége 
(az ICOMOS az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete): Pannonia magyarországi limese világörökségi pályázat szakmai felelőse (kutatás, limes-adatbázis, dokumentálás, kiadványok, kiállítás).

2008: Magyar Limes Szövetség alapító tagja és elnöke.

2008 nyarán Visy Zsolt kezdeményezésére a Közép Európa program keretében elfogadásra került a Danube Limes – UNESCO World Heritage projekt, amelynek fő célkitűzése a magyarországi és szlovákiai Limes-helyszínek világörökségi nevezésének előkészítése és elkészítése az UNESCO Világörökségi Bizottság számára.

2012-től ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság alelnöke.

2012-től UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottság elnöke.

 2015. dec. 1-től (határozott időre) miniszteri biztos „A római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza” és a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palota bemutatásával összefüggő feladatok.

A 2008-2011-ig tartó Danube Limes – UNESCO World Heritage projektben résztvevő partnerek: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (főpályázó), Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke, Paks Város Önkormányzata, Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal, Osztrák Történelmi Kutatóintézet, Német Limes Bizottság, és a Varsói Egyetem Délkelet-Európai Ókorkutatási Központja. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezetén belül létrehozott projekt team feladata a pályázat lebonyolítása, illetve a magyar nevezéssel kapcsolatos előkészítő munkálatok. A Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke Visy Zsolt vezetésével a nevezéshez szükséges szakmai munkálatokat végzi: az egyes helyszínek felmérését és a kutatások eredményének rendszerezését.

Egy nagy volumenű, évtizedek óta folyó sikeres magyarországi projektről van tehát szó, mely több ország tudósait ülteti egy asztalhoz, melynek megálmodója és egyik megalkotója a Pécsi Egyetem egyik nemzetközileg elismert professzora, amelynek kivitelezésében a Pécsi Egyetem más  munkatársai és hallgatói, Magyarország további egyetemeinek és múzeumainak munkatársai is részt vesznek. Ez a törekvés tudományos területen valami olyasmi, mint amit az Európai Unió megalapítói álmodtak meg és hoztak létre több-kevesebb sikerrel. Amely munkálkodásnak a jelentőségére végre a kormányzat is felfigyelt, és merjük remélni, hogy pozitív irányba mozdul az ügy.

 

dr. Kiss Magdolna

(régész, ókortörténész)

 

 

Források: