Wiederholungsprüfung nicht bestanden. Der Militärputsch von 1980 – Vorlage für Erdogans „Gegenputsch“?

Essay

Die jüngere Geschichte der Türkei, die unter dem Namen „Republik Türkei“ am 29. Oktober 1923 die Nachfolge des Osmanischen Reiches angetreten hatte, ist bis in die jüngste Zeit von innerer Zerrissenheit und blutigen, bürgerkriegsähnlichen Zustanden geprägt, die sich auch auf viele europäische Nachbarländer ausgewirkt haben, in erster Linie auf Griechenland und Zypern, aber auch die Länder, in denen sich infolge der ab 1958 einsetzenden Arbeitsmigration nach Deutschland und Österreich eine große türkisch-kurdische Diaspora bilden konnte.

cumartesianneleri_mw_1996_cr.jpg
Istanbul 1996: Eines der samstäglichen Sit-ins der Menschen, die seit dem Militärputsch 1980 Angehörige vermissen. Viele sind damals und auch danach in den Folterkammern der Junta ums Leben gekommen – auch Minderjährige.

Das Eingreifen des Militärs in die Politik 1971 hatte das große Land zwischen Bosporus und Ararat nicht dauerhaft befrieden können. Die 1970er Jahre waren zunehmend geprägt von blutigen Auseinandersetzungen zwischen ethnischen (armenische und kurdische Aufständische gegen die türkische Mehrheitsgesellschaft, Gründung der PKK 1978), religiösen und politischen Gruppierungen, begleitet von Bombenanschlägen und Attentaten, sogar auf diplomatische Vertreter im Ausland (das 1991 schließlich auch in Ungarn). Die instabilen innenpolitischen Verhältnisse und die trotz umfangreicher westlicher Wirtschafts- und Militärhilfe siechende Wirtschaft mit 100% Inflation und Massenstreiks führten schließlich zum dritten Militärputsch vom 12. September 1980, der das Drehbuch für den Gegenputsch des türkischen Präsidenten Recep Tayyip Erdogan lieferte. Das Verbot praktisch des gesamten politischen Lebens, willkürliche Verhaftungen – 45.000 Personen wurden festgenommen, davon gegen 13.000 Personen Anklage erhoben, 571 Todesurteile gefällt, davon 50 vollstreckt. sowie systematische Folter, die in 171 Fällen zum Tode führte – löste die erste große Auswanderungswelle politischer Dissidenten und Kurden aus der Türkei aus, deren Ziel vor allem Deutschland war.[1] Hrant Dink[2] schildert in einem 1997 erschienen Artikel, wie er unmittelbar nach dem Staatsstreich vom 12. September 1980 aus seiner Wohnung geholt und zusammen mit seinem Bruder festgenommen wurde:

„…Mein Zellennachbar flüsterte mir zu, weshalb sie eingeliefert worden waren: für nichts und wieder nichts. Keinem einzigen wurden ernsthafte Dinge vorgeworfen. Man hatte einen jungen Mann zum (Theologie)Studium nach Jerusalem senden wollen. Der Junge wurde zusammen mit dem Priester, der ihn begleitete, am Flughafen verhaftet. Alle, die für den Lebensunterhalt des Jungen gespendet und zu diesem Zweck Devisen besorgt hatten, wurden herbeigeschleppt. Vier, fünf Tage blieben sie eingesperrt, dann wurden sie entlassen, und nur den Priester hielten sie fest.“ (AGOS, 2. Februar 1997)[3]

Das dürfte uns doch sehr bekannt vorkommen. Ich möchte nicht wissen, wieviele tausend Menschen nach dem 15. Juli 2016 auf eine ähnliche Weise unter haarsträubend abstrusen Beschuldigungen aus ihren Wohnungen geholt wurden. Es genügte, eines der Zöglinge in ein gülen-nahes Bildungsinstitut geschickt, das Kopftuch auf eine bestimmte Art gebunden oder einfach nur regimekritische Kommentare in den sozialen Medien verfasst zu haben. Was mich dabei zusätzlich irritierte, waren die vielen Stimmen, die das Vorgehen des Erdogan-Staates relativierten, weil doch viele nach ein paar Tagen wieder freikamen oder weil es sich schließlich bei den „Terroristen“ (ob nun FETÖ[4] oder PKK) um Vaterlandsverräter handelte. In jeder Krise steckt auch eine Chance, heißt es doch. Aber die türkische Gesellschaft, bedenkt man all die Krisen, der sie im Laufe ihrer relativ kurzen Geschichte ausgesetzt war, hat ihre Wiederholungsprüfung wieder nicht bestanden.

Dass das Regime Erdogan ein in der Koranschule indoktriniertes Kind des kemalistischen Erbes der Türkei ist, habe ich oft genug wiederholt. Wie aber kann es sein, dass solche Säuberungsaktionen so wenig auf Gegenwind in der Bevölkerung stoßen und quasi in einem solidaritätsfreien Raum stattfinden? Die „Gemeinschaft“ aus Laizisten, Islamisten, Gülenisten, Kurden, Aleviten, Arbeiter, Intellektuelle, Frauen mit Kopftuch, Frauen ohne Kopftuch, Linke und Rechte – empfinde ich wie ein ideologisch verstaubtes soziales Gebilde, das so viele konkurrierende Interessengruppen hat, wie ein Klavier Tasten. Kein Wunder, dass ein machthungriger Despot hemmungslos auf solch einem verstimmten Klavier rumklimpern kann. Und die Tonart der erdogan’schen Partitur ist dermaßen laut und schräg, dass diese voneinander entfremdeten Bevölkerungsgruppen kaum mehr imstande sind, die vielstimmigen Misstöne im Konzert der Ungerechtigkeiten wahrzunehmen. Während sich in einem immensen Kraftakt eine Gruppe gegen ein menschenverachtendes Gesetz aufgelehnt hat, wurden anderenorts in aller Seelenruhe Bürger weiter enteignet, festgenommen oder ein anderes nicht minder fragwürdiges Gesetz in einer der zahllosen Nacht- und Nebelabstimmungen nach AKP-Manier verabschiedet. Der Einzelne hat bei diesem „concerto grotesko“ längst die Orientierung verloren. Ein Leichtes deshalb für Erdogan, die Klaviatur des Machterhalts durch Hetze und Einschüchterung weiter zu beherrschen. Was hält so eine Klaviersaite aus, bis sie reißt?

[1] Neben den schließlich 650.000 (!) willkürlichen Verhaftungen dürften jeden Menschen mit Kulturanspruch folgende Ereignisse der Jahre 1980-82 berühren, vor ALLEM, da sich ähnliche Tendenzen zur Zeit auch in Ungarn abzeichnen, man denke nur an die überfallartige Einstellung der Tageszeitung „Népszabadság“ und des Radiosenders Class FM (beides im Okober 2016):
– Die Veröffentlichung der türkischen Zeitungen wurde insgesamt 300 Tage verhindert.
– 13 große Zeitungen wurden 303 mal vor Gericht gestellt.
39 Zeitungen und Zeitschriften wurden verbrannt.
133.607 Bücher wurden verbrannt.
(Quelle: https://de.wikipedia.org/wiki/Milit%C3%A4rputsch_in_der_T%C3%Bcrkei_1980).
[2] Hrant Dink, 1954–2007, armenischer Schriftsteller mit türkischer Staatsbürgerschaft, wurde am 19. Januar 2007 vor dem Verlagshaus der AGOS in Istanbul auf offener Straße erschossen. Sein Mörder soll beim Weglaufen gerufen habe: „Ich habe den Ungläubigen erschossen“. Am Abend demonstrierten fast 100.000 Menschen in den Straßen Istanbuls. Obwohl der Mörder wenig später gefasst wurde, verstummen Behauptungen nicht, der türkische Staat habe bei dem Mord die Fäden gezogen.
[3] Das Zitat aus dem Artikel ist dem Buch Von der Saat der Worte von Hrant Dink entnommen, das Günter Seufert 2008, ein Jahr nach der Ermordung Dink’s, herausgegeben hat: Seufert, Günter (Hg.): Von der Saat der Worte / Hrant Dink. Berlin 2008 ISBN  978-3-89930-222-6. – Eine erweiterte Neuausgabe erschien 2015.
[4] FETÖ = „Fethullahistische Terror-Organisation“, wie die „Hizmet“-Bewegung des islamisch-sufistischen Predigers Fethullah Gülen seit dem Militärputsch vom 15./16. Juli 2016 von den türkischen Behörden genannt wird.

-VG-

Skandal-Urteil in Ungarn: 10 Jahre Haft für syrischen „Grenzverletzer“

Kommentar

Ein Syrer, der am 16. September 2015 an der ungarisch-serbischen Grenze bei Röszke Steine geworfen und Flüchtlinge per Megafon aufgehetzt hatte, wurde in erster Instanz von einem Gericht in Szeged zu 10 Jahren Haft verurteilt.

Der 40-jährige, als „Terrorist“ beschuldigte Ahmed H. wurde als einziger der Demonstranten, die damals mit Steinwürfen und Tritten gegen den Metallzaun nach Ungarn durchbrechen versuchten, von der ungarischen Polizei festgesetzt und saß seitdem stellvertretend für die Masse der damals Beteiligten, die längst in Westeuropa sind, in Haft. Während seiner nach mehr als einem Jahr U-Haft endlich angesetzten Verhandlung gab er zu, selbst auch Steine geworfen zu haben. Über seine Rolle als Agitator gibt es ohnehin keinen Zweifel, die Szenen sind auf Video festgehalten. Im Ergebnis standen: 1. Schwerer Landfriedensbruch in Tateinheit mit dem Versuch, 2. die Grenze zur EU illegal zu überschreiten, in Verbindung mit 3. gefährlicher Körperverletzung, obendrein noch an Beamten, zur Verhandlung. Keine Geringfügkeit also. Dennoch: 10 Jahre Haft werden heutzutage oft nicht einmal für schwerste Straftaten wie Brandstiftung, Körperverletzung mit Todesfolge und Ähnliches verhängt. Vielmehr hätte dem Mann, der seine Familie, die er nach Zypern, wo er sich bereits einige Jahre aufgehalten hatte, aus Syrien nachkommen ließ, wenigstens sein Geständnis und durchaus auch seine Naivität zu Gute gehalten werden müssen. Zudem konnten seine Steinwürfe den verletzten Polizisten – insgesamt 20, 2 davon schwer – nicht persönlich zugeordnet werden. Drittens war der Araber bereits zuvor legal in einem EU-Land, nämlich wie erwähnt auf der Insel Zypern, seit mehreren Jahre sesshaft, ohne polizeilich aufgefallen zu sein. Üblicherweise wird auch das Vorleben und eventuelle Vorstrafen eines Täters bei der Urteilsfindung mit einbezogen. Viertens konnten dem Angeklagten keine Vorstrafen nachgewiesen werden, fünftens hatte er bereits ein Jahr der zu erwartenden Strafe abgesessen und sechstens zeugt seine Aussage: „Ich liebe Ungarn“ von gerade zu kindlicher Naivität. Auch darf man mit Recht bezweifeln, dass der Mann, der kaum mehr als ein paar Worte Ungarisch beherrscht, ein ordentlicher Rechtsbeistand gestellt wurde. In den Videos von der Verhandlung agiert nur ein Dolmetscher. Anscheinend will Orbáns Regime angesichts anhaltender Grenzübertritte auch nach dem Zaunbau und schärferen, gegen Armutsmigranten gerichteten Gesetzen hier ein besonders abschreckendes Exempel statuieren. Gleichzeitig sendet die regierende Fidesz-„K“DNP ein Signal in Richtung der rechtsextremen Jobbik-Bewegung, die sich schon verschiedentlich, zuletzt bei der geplanten 7. Verfassungsänderung gegen die „von Brüssel diktierte Flüchtlingsquote“,  als Mehrheitsbeschaffer angedient hatte, besonders, wenn es gegen Migranten ging.

„Wir werden mit der Migrantenkrise auch allein fertig – wir brauchen eure Hilfe nicht“,

lautet Orbáns simple Botschaft, mit der einmal mehr auch die Grenzmarken gegenüber Brüssel getestet werden. Die ungarische Opposition sollte sich mit aller Macht gegen dieses Schandurteil richten – jeder von ihnen kann bei einem Akt zivilen Ungehorsams wie einer Bauplatzbesetzung der Nächste sein, der für Jahre hinter Gittern verschwindet. Der EU-Apparat in Brüssel wie auch das EU-Parlament in Straßburg unter Vorsitz von Martin Schulz haben in den vergangenen Jahren mehrfach erkennen lassen, dass man, beschäftigt mit eigenen Terror-Sorgen, beim Stichwort „Terrorismus” weite Auslegungen des Begriffs widerspruchlos hinnimmt, wie sich auch in der EU-Haltung gegenüber der Unterdrückung der Opposition in der Türkei zeigt. Von diesen Appeasement-Politikern, die das Orbán-Regime obendrein noch mit Subventionen für den FIDESZ-Dunstkreis (in Ungarn ist „Orbán holdudvara“, Orbáns „Mondhof“, der entsprechende Begriff) füttert, wird die ungarische Opposition kaum Hilfe erwarten können.

Quellen:
http://hirtv.hu/ahirtvkekhirei/tiz-ev-egy-roszkei-zavargonak-1374061(Ungarisch, mit Video)
https://www.amnesty.org/en/latest/news/2016/11/how-a-family-man-in-cyprus-ended-up-in-a-hungarian-jail-cell-accused-of-terrorism/ (Englisch)

-JvB-

Miért fontos, hogy a magyar parlament ne ratifikálja a CETÁT?

Nyilvános képviselői párbeszéd a CETA-megallápodásról az EU és Kanada között, 2016. nov. 15. a Civil Közösségek Házában, Pécs

Előadók:
Dr. Vicze Csilla (ÖPE)
Dr. Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)
Kővári János (ÖPE)

Vicze Csilla nyitóbeszédéből:

„A pénzügyi háttérhatalom világuralmi törekvése a teljes gazdasági erőfölény 20161115_ceta_0127klmegszerzése. Ennek a jogi eszköze a CETA, a TTIP és TISA. /Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (Transatlantic Trade and Investment Partnership /TTIP), a Kanada és Európa között megkötendő CETA (Átfogó Kereskedelmi és Gazdasági Megállapodás/Comprehensive Economic Trade Agreement) és TISA (Szolgáltatások Szabadkereskedelmi Egyezménye/Trade in Services Agreement). A nemzetek felett álló globális tőke ezen Európára ráerőltetett egyezményekkel biztosítja a teljes gazdasági erőfölényét. A CETA meghatározóan rányomja majd bélyegét az EU kereskedelmi politikájának további sorsára. A kanadai óriás cégek mellett a Kanadában megtelepedett amerikai vállalatok is nyugodtan bejöhetnek a CETA keretében Európába.

2016. október 30-án vasárnap ugyan aláírták a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodást (CETA) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Brüsszelben, de az ügy távolról sem zárult le.

A megállapodás hatályba lépéshez még szükség van az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállami ratifikációra. Most a 28 tagállam és a tartományok parlamentjei kerülnek döntő helyzetbe: megszavazzák az országgyűlési képviselők egy olyan egyezmény ratifikálását, avagy egy újfajta, demokratikus Európa megteremtését, az „európai démosz” születését segítik.

Az egyezmény tartalma, veszélyei

Kártékony jogharmonizáció: a liberalizált, egységes szabályozórendszer kötelezővé tétele ugyanis gyengíti az európai környezeti- és élelmiszer-biztonsági normákat, korlátozza a hazai tőkét. (pld.: ellenőrizetlen lesz a génkezelt élelmiszerek behozatala, a ma még Európában irányadó elővigyázatosság elvét semmibe veszik, eddig Európában betiltott gyomirtókkal, műtrágyával termesztett növényekből előállított élelmiszerek szabadon kerülhetnek asztalunkra.

A befektető védelmi záradék lehetővé teszi a multinacionális cégek számára, hogy a nemzeti bíróságokat kihagyva kártérítést követeljenek s az elmaradt haszon miatt bepereljenek egyes kormányokat, amikor azok törvényeket hoznak az emberek egészsége vagy a környezet védelme érdekében.

Kártérítés kötelezettség:milliárdos fizetési kötelezettséget róhatnak kártérítés jogcímén a nemzetállamokra, ha egy állam a beruházók profitérdekeit sértő szabályozást hoz. (pld: az Alaptörvényben biztosított GMO mentesség miatt perelhető lesz a Magyar Állam. Romániával szemben több százmillió dolláros követelése van egy magáncégnek, mert erős civil nyomás hatására betiltotta a Tiszát ciánnal szennyező verespataki aranybányát.

A befektetési bíróságok rendszere antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz, anem jogász szakemberekből álló magánbíróságok valójában kívül esnek a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereken, megakadályozzák a szuverén törvénykezést, a nemzetek feletti magánbíróságok figyelmen kívül hagynák a nemzeti bíróságok döntéseit, párhuzamos jogrendszer ellentétes az uniós joggal. Jogi szakértők szerint a befektetési bírósági rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

A német bírói szövetség által közzé tett nagy jelentőségű állásfoglalás megerősíti a civil szervezetek által már korábban kiállított véleményt: az Európai Bizottság által erőltetett befektetési bírósági rendszer alapjaiban hibás, antidemokratikus és elfogadhatatlan. A DRB szerint nincs jogi alapja egy ilyen befektetési bírósági rendszer létrehozásának, és szükség sincs rá.
A német bírói szövetség szerint egy ilyen, a befektetők számára létrehozandó különleges bíróság rossz irány. A szervezet szerint az EU-nak nincs is jogköre egy ilyesféle befektetési bíróság létrehozására.

Belgium 2016. október 27-én elfogadott nyilatkozatában kijelentette, hogy regionális kormányzataik közül négy nem fogja ratifikálni a kereskedelmi egyezményt, ha a tervezett befektetési bírósági rendszert meg nem változtatják. Ezen felül Belgium az Európai Bírósághoz fordul, annak tisztázása érdekében, hogy a CETA-ba tervezett befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai joggal. Ezen feltételek teljesítésével fogadta csak el Vallónia a CETA aláírását.

Az egyezmény aláírásának várható káros hatásai:

Az egyezmény minden magyar, így a pécsi vállalkozók, különösen a 20161115_ceta_0169_1500x1040mezőgazdasági termelők gazdasági lehetőségeit döntő módon befolyásolja, sérti érdekeiket, hiszen speciális előjogokat biztosít a multinacionális befektetők számára. Így az egyezmény megtiltaná a nemzetállamok számára, hogy a kormányok, az önkormányzatok olyan jogszabályokat alkossanak saját vállalkozásaik, mezőgazdasági termelőik érdekében, amelyek a befektető magáncégek profitérdekeivel ellentétesek.(pld: a bérszint megemelésére a kormányoknak nem marad jogi lehetősége, hiszen a befektetőknek többletköltsége keletkezne. Egyiptomot emiatt pereli egy beruházó óriásvállalat.)

Összességében munkanélküliséghez, egyenlőtlenséghez, a jólét csökkenéséhez vezeta CETA: Az amerikai Tufts Egyetem munkatársai elkészítették az első független tanulmányt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény várható gazdasági hatásairól

– 316-1331 euróval csökkennének a munkabérek
– csökkenni fognak a kormányzati bevételek
– 0,49%-kal csökkenne a GDP az EU-ban.

Összességében tehát a CETA nemcsak gazdasági recesszióhoz fog vezetni, de növeli a munkanélküliséget, a társadalmi egyenlőtlenségeket, negatív hatással lesz a társadalmi kohézióra egy már egyébként is bonyolult és törékeny politikai helyzetben írják a fenti tanulmányukban az amerikai egyetem munkatársai.

A CETA nemzeti szuverenitásunkat is veszélyezteti.Ezen ügy komoly kihívás a helyi és az európai demokrácia számára. Itt és most Pécsett ugyanúgy tehetünk a CETA ellen, mint a közel 2100 európai, belga, francia, angol önkormányzat, amelyek elfogadták a csatolt Barceloniai NyilatkozatotPDF, amelyben

nyomatékosan felhívják az önkormányzatok az Európai Parlamentet, az Európa Tanácsot és a nemzeti kormányokat, hogy ne ratifikálják a CETA-t”.

Óriási jelentősége lenne, ha Magyarországon először Pécs csatlakozna az aláírókhoz s elindulna egy folyamat, amelyik Európában már zajlik a multinacionális cégek teljes hatalom-átvételével szemben.

FIDESZEN és a Kormányon belül is komoly viták voltak a CETA aláírásáról, nem elképzelhetetlen, hogy ebben a fázisban a magyar Országgyűlésben elbukik majd az egyezmény, bár úgy néz ki, a Kormány tényleg azt szeretné, hogy a parlament döntsön a CETA esetleges aláírásáról.

Pedig az Iránytű Intézet által megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) inkább veszélyesnek ítéli, ha piaci érdekek mentén lemondunk az élelmiszer-ipari felügyeletről, míg a megkérdezettek alig több mint egyötöde (22 százalék) vélekedik úgy, hogy a CETA megkötése nyomán a piaci lehetőségek bővülése és az élelmiszer-biztonság szempontrendszere harmonizálható. A kérdést megítélni nem tudók aránya relatíve magas, 9 százalék volt. A nép akaratával szemben nem lehet demokráciában dönteni vagy nem beszélhetünk demokráciáról.

Aztán Dr. Keresztes László Lóránt vette át a szót. Szerinte „Brüssel és 20161115_ceta_0134klStrasbourgban több ezer (!) lobbisták működnek”. Tehát lehetséges, hogy se az Európai parlament, se az Országgyűlés, se a kormány a nemzeti szuverenitásunk védelmében kiállnak-e a szabadkereskedelmi egyezmények (aktuálisan a CETA) ellen. „Ez a döntés kihatással lesz a későbbiekre. Ahány fórumon csak szóhoz jutottunk, tiltakoztunk a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon előkészített, a befektetői érdekeket mindenek fölé helyező, a munkavállalói, és környezeti szempontokat adott esetben sértő, és antidemokratikus befektetési bírósági rendszert” alkalmazó egyezmények ellen. „2015 tavaszán felszólaltam a témában (TTIP) a Régiók Bizottsága tagjaként az Európai Parlamentben tartott RéB-plenáris ülésen (Cecilia Malmström kereskedelmi biztos jelenlétében), majd több szakbizottsági ülésen, Brüsszelben, és Németországban, továbbá számos módosító javaslatot nyújtottam be.”

Utoljára Kővári János képviselő Keresztes Lóránthoz fordulva emelkedett 20161115_ceta_0167klszólásra. Annak örül különösen, hogy ebben a fontos kérdésben egyetértenek, mint egyébként más szakmai kérdésben is. Reméli, hogy közösen fellépnek a legközelebb pécsi közgyűlésen.
Végül lehetőségük volt a megjelenteknek, hogy kérdést tegyenek föl az előadóknak.

„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” (libasült recepttel)

Egy-két éve figyeltem föl rá, hogy novemberben ilyentájt vendéglők, boltok ajánlatában liba szerepel, mint Márton-napi különlegesség. Idén úgy döntöttem, egyszer én készítek családomnak libát.  Az az igazság, hogy eddig egyszer ettem Németországban, de nem nagyon ízlett. Otthon nem volt szokásban a liba. Igazán kedvet akkor kaptam, amikor félfüllel belehallgattam egy főzőcske műsorba, és véletlenül az interneten is találtam egy használható receptet – igaz csirkére, de gondoltam, bizonyos módosítással libával is elkészíthető. Kedden pedig a hentesnél megláttam az alább szereplő szép méretes libacombot és egy kevés libamájat, ami beindította fantáziámat.

Mindeközben azon is elgondolkodtam, vajon miért szokás libát enni a római katonaszent, Márton neve napján.

Az egyik magyarázat Márton (Tours-i Szent Márton, latinul: Martinus Turonensis) életrajzában keresendő, a másik római  és későbbi népszokásban.

Tours-i Szent Márton Pannonia provincia Savaria városában (ma: Szombathely) született 316 vagy 317-ben.  Ha az előbbi dátumot fogadjuk el, akkor idén, 2016-ban születésének 1700 éves évfordulóját ünnepelhetjük.  397. november 8-án Tours püspökeként halt meg. Innen származik a Tours-i Szent Márton név.

Apja jómódú volt, pogány katonatisztként szolgált, majd a család Itáliába költözött.  Márton már gyerekként a kereszténység felé hajlott, de apja akaratára inkább a katonaságot választotta. Galliában szolgált, mikor megtérését egy különleges eseménynek köszönhette. Egy alkalommal meglátott egy didergő koldust. Márton – szó szerint értelmezve a „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” evangéliumi részt –,  kettévágta kardjával köpenyét, és egyik felét a koldusnak adta. Álmában Jézust látta a koldusnak adott félköpennyel.  22 évesen megkeresztelkedett,  majd kilépett a hadseregből és egyházi pályán indult el.

371-ben Mártont Tours püspökévé akarták választani, ő azonban állítólag egy libaólban próbált elrejtőzni a választás elől, de a ludak elárulták gágogásukkal.

Szent Mártont több ország különös tisztelete övezi.

Franciaország védőszentje, hiszen a megtérésére vezető döntő esemény itt történt, illetve több csodát tanúsítanak neki.

Burgenland tartomány védőszentje is, ünnepe: november 11, kapcsolódva halálához (november 8.), azaz az égi születésnapjához.

Természetesen szülőföldjének, Magyarországnak is védőszentje. Több elképzelés merült fel szülővárosát illetően. Egy hagyomány a pannonhalmi várhegy környékét tartja születési helyének, ezért szentelték neki a pannonhalmi bencés monostort és a bazilikáját. Ám bizonyosabb, hogy Márton szülőhelye Savaria volt. Amikor pedig Szent István király a lázadó Koppányt legyőzte, győzelmét többek között a Tours-i püspök közbenjárásának tulajdonította, így lett Szent Márton az Árpád-ház, majd a magyar királyok patrónusa, és Magyarország védőszentje.

A Márton-napi népszokások, köztük a libaevés is pogány római időkben gyökereznek.  November 11, amely napot később Szent Márton ünnepének tettek meg, a rómaiaknál a téli évnegyed kezdete volt, ekkor az új termésből és az újborból nagy lakomát rendeztek. Általában ludat fogyasztottak, ami a háború istenének, Marsnak szentelt madár volt. Ez latinul „avis Martis” (Mars isten madara).  Amit a népies szófejtés  „Márton madara”-ként értelmezett.

A későbbi népszokásokat meghatározta, hogy novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások voltak. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” –  szólt a mondás. A Márton-napi lúdvacsorát „Márton pohara” követte, az ekkorra már kiforrott újborral koccintottak.

A jeles napot időjóslásra is használták. Például „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Azaz a néphit szerint a Márton-napi esőt fagy, majd szárazság követi. Ha azonban havazik vagy fagy, akkor a tél enyhe lesz.

Szent Márton napja határnapként szerepelt, ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja is.

Szent Márton a bőségről gondoskodó szent. A Dunántúlon Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végigjárták a házakat nyírfavesszőkkel, és köszöntőt mondtak:

Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van!

Német nyelvterületről terjedt el a Márton-fáklyás felvonulás (Martinsumzug), amikor is jó cselekedeteket, miként a fényt viszik egyik embertől a másikig. Magyarországon általában német nemzetiségű településeken gyakori ilyesmi. A vonulók élén a római katonának öltözött Szent Márton lovagol. A megemlékezés helyére érve pedig a gyerekek eljátsszák Szent Márton és a koldus történetét. Végül meggyújtják a Márton-napi tűzet, melegénél általában liba formájú süteményt és meleg italokat fogyasztanak.

*

Ennyi tudomány után következzen  a receptem.

 

Márton-napi libacomb újratöltve

Hozzávalók

Hozzávalók, fotó: Kiss Magdolna 2016
Hozzávalók, fotó: Kiss Magdolna 2016

1 libacomb
4 db libamáj
1 zöldhagyma,  egy 5 cm-es póréhagyma
1 tojás
3 db áztatott kenyér
fűszerek:  pár szál metélő fokhagyma, pár levél rozmaring, zsálya, majoránna, petrezselyemzöld, só

Elkészítés menete

 

Fotó: Kiss Magdolna 2016
Fotó: Kiss Magdolna 2016

A liba bőrét óvatosan lefejtjük majdnem a csont végéig, a zsírosát is amennyire lehet levesszük, ugyanis ezen kívül más zsiradékot nem használunk az elkészítéshez. A húst ügyesen lefejtjük a csontokról, fölkockázzuk és

Fotó: Kiss Magdolna 2016
Fotó: Kiss Magdolna 2016

a lefejtett zsírral valamint az összevágott hagymával együtt kicsit megpároljuk, amíg a hús kifehéredik, a végén sózzuk, fűszerezzük (a majoránna kivételével). Kivesszük a serpenyőből, úgy, hogy a zsírból maradjon vissza, amibe a fölvágott májat  tesszük a majoránnával. Ezt is rövid ideig sütjük, majd sózzuk.

Fotó: Kiss Magdolna 2016
Fotó: Kiss Magdolna 2016

Egy mély tálba tesszük az előpirított hagymát, húst, májat és a fűszereket a kinyomott kenyérrel, tojással együtt. Jól összedolgozzuk,

Fotó: Kiss Magdolna 2016
Fotó: Kiss Magdolna 2016

majd óvatosan visszatöltjük a liba bőrébe, megformázzuk, és 3-4 helyen körülkötözzük. A serpenyőben visszamaradt zsírral kikenünk egy tepsit, beletesszük a combot, mellé a kimaradt tölteléket, egy ujjnyi vizet öntünk alá, beborítjuk alufóliával, és kb.  egy órán át pároljuk, 160-170 ° C légkeveréses sütőben. Időnként meglocsoljuk szafttal, ha kell még aláöntünk vizet.  Ha szinte kész, még tíz percre mellé tesszük a maradék májat, visszafedjük.  Végül megnézzük, és ha nem elég piros, akkor még pirulásig fólia nélkül sütjük (5-10 perc).

Fotó: Kiss Magdolna 2016
Fotó: Kiss Magdolna 2016

A végeredmény ropogós is, szaftos is, puha is.

Nagyon finom volt héjában főtt burgonyával és átpasszírozott erdei bogyós gyümölcsös-cseresznyekompótos  öntettel.

Provincia

 

Források

  • Szent Márton életét megírta – Sulpicius Severus: Vita Sancti Martini, magyarul: Sulpicius Severus: Szent Márton élete, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1998.
  • Legenda Aurea – Szent Márton püspök http://mek.niif.hu/04600/04626/html/legenda0102.html
  • http://www.katolikus.hu/szentek/szent178.html
  • Márton-napi népszokások https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rton-napi_n%C3%A9pszok%C3%A1sok