A finn csoda?

Lahti_centre_kl

 

Szerző:  Nyári Gyula

 

Pécs és Lahti testvérvárossá lett.

A testvérvárosi kapcsolat során sor került a Lahti és a PVSK tájfutói csapatainak találkozójára Finnországban. A csapat vezetésével engem bíztak meg. A megállapodás értelmében a játékosok a játékosoknál, a vezetők a helyi vezetőknél lettek elszállásolva.

Lahti állomására érkezve a helyi játékosok (versenyzők) már vártak bennünket. Szemkontaktus alapján egymásra találtak a játékosok, majd az Audikkal, Volkswagenekkel, Volvókkal és hasonló autókkal lassan elhajtottak.

Én viccesen megjegyeztem; „ha titeket ilyen autóval visznek, képzeljétek, milyen kocsi jön értem?”

A fogadó delegáció vezetője elnézést kérve tájékoztatott, hogy az elnök (egy gyár) tulajdonosa pár perc késéssel fog érkezni, és megérkezéséig a restibe hívott egy kávéra. Úgy helyezkedtünk el, hogy az állomás előtti térre lássunk.

Pár perc múlva örömmel jelezte fogadóm, hogy az elnök megérkezett.

Én csak egy kombinált kis teherautót láttam a térre bekanyarodni, ezért némi szünet után megkérdeztem, hol az elnök.

Mire ő a kis teher kocsiból kiszálló ember felé intett, akit közvetlen barátilag üdvözölt, majd bemutatott bennünket egymásnak. A kölcsönös bemutatás után autóba szálltunk.

Menet közben megkérdeztem; „az autója javításban van?”

A válasz meglepő volt; „nem, ez az ő kocsija, nagyon praktikus, elöl három ülőhely van, és ők hárman vannak, így elférnek, és ha a környező faluban lévő kisebb részlegben valami alkatrész hiányzik, akkor a látogatást úgy időzíti, hogy az alkatrészt leszállítja. Ez nagyon takarékos megoldás. Ez a jármű olyan praktikus, ezért annyira szereti, hogy még a színházba is ezzel mennek”.

Nálunk ezt elképzelni sem lehetett volna, és talán még ma sem gyakorlat. Lehet, hogy ez a finn csoda része?

 

* * *

 

A Szerkesztő megjegyzése

 A II. világháború után megújultak – bár kezdetben még csak tapogatózva, hiszen a finnek a nyugati országok közé számítottak – az 1800-as évekre visszatekintő finn-magyar kapcsolatok. Több magyar városban, így például Pécsett is a Hazafias Népfront szárnyai alatt működtek finn-magyar baráti társaságok.

1956 nyarán Pécs és Lahti lett az első testvérváros a két ország közötti együttműködésnek köszönhetően. A Népfront és a Béketanács szervezésében 1967-ben magyar küldöttek utaztak Finnországba, hogy az addig formális politikai kapcsolatot kulturális, sport és más tartalommal is megtöltsék. (Sopianae.net Szerkesztősége)

Fotó: Lahti centruma, By Pasixxxx (Own work) [CC BY-SA 3.0 (https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0) or GFDL (http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html)], via Wikimedia Commons

 

Negyven éve újra itthon a Szent Korona

By Maxim91 (Own work) [Public domain], via Wikimedia Commons,

 

A mai gimnazistának, egyetemistának nem jelent nagy ügyet, gondol egyet, és elutazik Budapestre, majd a Parlament épülete előtt vár valamennyit a sorára, és hamarosan ott áll a Szent Korona és a koronázási jelvények vitrinjei előtt. Talán megilletődve, talán nem, rácsodálkozik a tárgyakra, majd megy is tovább.

Amikor én jártam gimnáziumba, még csak nem is álmodtam róla, hogy a magyar királyaink uralmi szimbólumát, valaha is közvetlen közelből megpillanthatom. Fásult egykedvűséggel vettük akkoriban tudomásul, hogy legföljebb rajzról, jó-rossz minőségű fotókról láthatjuk, és ez már így marad életünk végéig.

Emlékszem arra az izgalommal teli januárra, amikor elterjedt a híre, hogy a Szent korona mégis csak hazajön. Igen „hazajön”, mert úgy érkezett, mint Izráelhez a frigyládája. Igaz, nem hajtó nélkül, két borjas tehén-vontatta szekéren, hanem repülőn és gondos őrök között, de ugyanolyan csodaszámba ment, mint az az esemény egykor.

Az egész ország láthatta televízióban az érkezését. Éppen ismerősöknél voltam, a beszélgetés csak erről szólt, a tévét is időben bekapcsoltuk, nehogy lemaradjunk az érkezés nagy pillanatairól. Meghatottan néztük, amikor a repülő landolt a Feri-hegyen, majd a díszőrség sorfala mellett újra Magyar földön  vonult el történelmünk egy jó része. Azt hiszem, ekkor lettünk újra azonosak önmagunkkal.

*

Az Egyesült Államokban “tartózkodó” Szent Korona a demokrata párti Jimmy Carternek és a hidegháború enyhülésének köszönhette visszatértét. Az amerikai elnök lépése érdekes módon megosztotta az akkori magyar diaszpórát, többen kritizálták Cartert, míg voltak, akik kiálltak mellette.  Végül az elnök akarata győzött, csupán azt kötötték ki, hogy még látszatra sem legyen egyfajta amerikai gesztus a kommunista vezető felé, ezért Kádár János távol maradt az 1978. január 6-án lezajlott koronaátadási ceremóniától. A koronát nem az éppen hivatalban lévő államvezető, hanem egyértelműen a magyar nép kapta vissza.

Forrás, történeti kitekintővel és a visszatérés pillanatairól készült felvételekkel: https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/01/03/negyven-eve-erkezett-vissza-hazankba-a-szent-korona

A Szent korona fotója: By Maxim91 (Own work) [Public domain], via Wikimedia Commons.

 

 

 

Soros György hét „pillére”

A köztudatban uralkodó zűrzavar és találgatások miatt, úgy döntöttünk, hogy közreadjuk két nyelven: angol eredeti olvasatban és magyar fordításban, mindenféle – a szöveghez nem tartozó – betoldás nélkül Soros Györgynek a menekült-kérdésre vonatkozó „tervé”-t.

Jobban mondva egy készülő tervezet Soros György megfogalmazása szerinti hét, kötelezően megvalósítandó „pillér”ét. Azért csak ezt a hét pillért, mivel a téma átfogó megközelítése még nem nyerte el – a szerző szerint – a végleges formáját, ám ha az kész lesz, mindenképpen erre a hét pillérre fog épülni:

„What would a comprehensive approach look like? Whatever its final form, it would be built on seven pillars”. (https://www.georgesoros.com/2016/09/12/saving-refugees-to-save-europe/)

Utere felix vivas!

Soros György eredeti írása angolul

Saving Refugees to Save Europe

Magyar fordítás*
*A fordító néhány megjegyzését, ami a szöveg megértéséhez feltétlenül szükséges volt, elütő színnel jelöltük.
A menekültek megmentése Európa megmentéséért
First, the EU must take in a substantial number of refugees directly from front-line countries in a secure and orderly manner. This would be far more acceptable to the public than the current disorder. If the EU made a commitment to admit even a mere 300,000 refugees annually, most genuine asylum-seekers would view their odds of reaching their destination as good enough to deter them from seeking to reach Europe illegally – an effort that would disqualify them from legal admission. 1. Először is, az EU-nak közvetlenül az első sorban lévő államokból (ütközőállamokból) jelentős számú menekültet kell (sic! MUST) befogadnia, mégpedig biztonságos és rendezett módon. Ez sokkal  elfogadhatóbb lenne a nyilvánosság számára, mint a  jelenlegi fejetlenség. Ha az EU kötelezettséget vállalna arra, hogy évente akár csak 300.000 menekültet beenged, a leghitelesebb menedékkérők máris elég jónak látnák az esélyeiket úti céljuk elérésére ahhoz, hogy ne illegálisan akarjanak Európába bejutni – azaz feladnák ezt a (értsd: jelenlegi)  törekvésüket, amely a legális beengedésből kizárja őket.
Second, the EU must regain control of its borders. There is little that alienates and scares publics more than scenes of chaos. 2. Másodszor, az EU-nak vissza kell nyernie a határai fölött az ellenőrzést. Semmi sincs, ami a nyilvánosságot jobban elidegenítené az ügytől és megijesztené, mint a kaotikus jelenetek.
Third, the EU needs to find sufficient funds to finance a comprehensive migration policy. It is estimated that at least €30 billion per year will be needed for a number of years, and the benefits of “surge funding” (spending a large amount of money up front, rather than the same amount over several years) are enormous. 3. Az EU-nak megfelelő pénzügyi alapokkal kell rendelkeznie, hogy egy átfogó migrációs politikát finanszírozzon. Ehhez néhány évig  – a számítások szerint –   legalább évi 30 milliárd euróra lesz szükség, és az előnye ennek a finanszírozási-sokknak (nagy mennyiségű költőpénz megelőlegezése, az ugyanannak az összegnek több évre elosztása helyett) mérhetetlen.
Fourth, the EU must build common mechanisms for protecting borders, determining asylum claims, and relocating refugees. A single European asylum process would remove the incentives for asylum shopping and rebuild trust among member states. 4. Negyedszer. az EU-nak közösen kell kidolgoznia egy mechanizmust a határok védelmére, a menedékkérők elbírálására, és a menekültek áttelepítésére. Az egységes európai menekültügyi eljárás megszüntetné a menedékjog vásárlására való ösztönzőerőt, és a tagországok közötti bizalom újjáépítését támogatná.
Fifth, a voluntary matching mechanism for relocating refugees is needed. The EU cannot coerce member states to accept refugees they do not want, or refugees to go where they are not wanted. A scheme like the one used by Canada could elicit and match the preferences of both refugees and receiving communities. 5. Ötödször,  szükséges az önkéntes egyetértési mechanizmus a menekültek áttelepítésében. Az EU nem kényszerítheti a tagállamokat, hogy menekülteket fogadjanak be azok, akik nem akarnak, amint a  menekülteket sem, hogy oda menjenek, ahol nem kívánatosak. Egy olyan séma, mint amit Kanadában alkalmaznak, megfelelő előnyöket biztosítana mind a menekültek, mind a befogadó közösségek számára.
Sixth, the EU must offer far greater support to countries that host refugees, and it must be more generous in its approach to Africa. Instead of using development funds to serve its own needs, the EU should offer a genuine grand bargain focused on the needs of recipient countries. This means creating jobs in refugees’ home countries, which would reduce the pressure to migrate to Europe. 6. Az EU-nak egyértelműen erősebben kell támogatnia a menekülteket befogadó államokat, és Afrikával szemben nagyvonalúbbnak kellene lennie. A saját szükségleteire felhasználható fejlesztési támogatás helyett az EU-nak egy olyan hiteles nagyszabású üzletet kellene ajánlania, amely a kedvezményezett országok szükségleteire szabott. Ez azt jelenti, munkahelyeket létesítenek a menekültek hazáiban, ami az Európára nehezedő migrációs nyomást csökkentené.
The final pillar is the eventual creation of a welcoming environment for economic migrants. Given Europe’s aging population, the benefits migration brings far outweigh the costs of integrating immigrants. All the evidence supports the conclusion that migrants can contribute significantly to innovation and development if they are given a chance to do so. 7. Az utolsó pillér a gazdasági menekülteket fogadó (/üdvözlő) környezet végső megalkotása. Európa öregedő lakosságát tekintve, a migráció előnyei a bevándorlók integrálásának költségeit  jóval meghaladják. Minden bizonyíték alátámasztja a végső következtetést, hogy a migránsok  jelentősen hozzá tudnak járulni az innovációhoz és a fejlődéshez – ha esélyt kapnak rá.

Társashaza

Fotó: Simor Árpád, 2017.

A társasházakkal nagyjából ugyanaz a baj, mint az országgal.

A lakók közül csak az a körülbelül 10 % megy el közgyűlésre, aki kellően buta és szakmailag felkészületlen a hatalomvágyhoz, aztán a társasház pénzén a saját hasznát építgető ún. közös képviselő, meg az Alzheimer-kór bemutató darabjaként lézengő pár nénike. Ezek határozzák meg, mi történjen: kerékpárok kitiltása, az udvar lerakatása 4–5-szörös áron a vérprosztó és géppuskaropogós viacolorral a málló-revés acélszerkezet javíttatása helyett, ami miatt egyszer csak le fog szállni az emelet a földszintre, és így tovább.

A házban lakó fiatalok, gyerekesek, a gazdasági és műszaki dolgokban valóban jártas emberek nem néznek a közgyűlések tájékára sem, így a ház fölötti uralmat átveszi néhány kiöregedett művezető, aki – mint ahogy a debilek óvodájában a hülyegyerek gátat épít a homokozóban – rendre építkezést játszik a ház pénzén, és sajnos a lakók objektív adottságnak veszik a ház dolgainak ilyen intézését (a sor hosszan folytatható lenne ugyanis), ahelyett, hogy rájönnének, pár ember játszmája ez csupán, ami ellen némi idő beáldozásával hatékonyan tenni lehetne.

Azt gondolom, hogy amint az emberek a társasházi ügyeiket képesek lesznek maguk, hatékonyan, lényeglátóan, az idejüket rááldozva, a szükséges konfrontációkat is fölvállalva intézni, akkor az ország dolgai is jól fognak menni, egyszerűen azért, mert azt is efféleképp kell. Akkor majd nem a terméketlen, orbánkitalálta ki-kivel-együtt-az-ellenzéki-oldalon-típusú gumicsontokon rágódik az ország java, hanem elintézi, hogy a (például a most regnáló) hatalom idejében menesztődjék, ha gazember.

– srá –