Hirosima, Nagaszaki, Fukusima

Mindenki előtt ismert nevek. Három, világot megrendítő tragédia színhelye. Három, a jövő újragondolására késztető tragikus eseményeket elszenvedett város.

1945 augusztus 6-án Hirosimára, majd augusztus 9-án Nagaszakira dobott le az amerikai hadsereg atombombát. Fukusima tragédiája 2011 március 11-én földrengéssel, majd szökőárral kezdődött, melyek romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el.

Hirosima, Nagaszaki válaszút elé állította az emberiséget az urán háborús felhasználását illetően. Válaszul békemenetek, béketüntetések, atomcsend-egyezmények születtek.

Fukusima az atom-energia felhasználását kérdőjelezte meg. Ahogy az emberiséget megrendítette 2011-ben ez a tragédia-sorozat, úgy talán most egy újabb világrengető folyamat fog elindulni. Yoshihiko Noda miniszterelnök szavai és tettei nyomán, aki részt vett 2012. augusztus 6-án a hirosimai megemlékezésen, van erre valami remény. „Biztonságos energiákat használunk majd, és nem fogunk a nukleáris energiára támaszkodni” – nyilatkozta.

 Úgy legyen!

*

Az áldozatokra való emlékezésül Olvasóinknak egy kis ajándékot nyújtunk át. Egy papírból hajtogatott darut, azaz virtuális eszközökkel megtanítjuk olvasóinkat a papírmadár elkészítésére.

Miért éppen origami-madár?

 Mert az egyes ember segélykiáltása is eljutott időnként az atom-nagyhatalmak fülébe,  mégpedig így az origami darvak szárnyán.

Az első kiáltás Szaszaki Szadakóé, aki Hirosima közelében élt. Csupán két éves volt, mikor bekövetkezett az atomtámadás. Később fedezték fel nála a leukémiát, melyet az atombomba robbanásakor elszenvedett sugárfertőzés okozott. Barátnője mesélte el neki az 1000 darumadár hagyományát. Ha sikerül papírból 1000 madarat meghajtogatnia, akkor teljesül a kívánsága.

Ez a papírhajtogatás az origami, ami a körülbelül 1500 éves múltra visszatekintő japán vallási rituáléban gyökerezik. A sintó szentélyekben bemutatott áldozati szertartások tartozékai voltak a szentély papjai által – az előírásnak megfelelően – hajtogatott papírfigurák, és egyéb papírdíszek. A sintóizmus japán animista vallás, amely a természet működését a felsőbbrendű szellemek tevékenységével hozza kapcsolatba, és áldozatbemutatással, különböző ajándékokkal megpróbálja ezen szellemek jóindulatát elnyerni.

A madár általában minden nép hitvilágában, a legősibb időktől fogva megjelenő lélek-szimbólum: Az égbe emelkedés, a menny és a föld közti kapcsolattartás, az istenekkel való kommunikálás eszköze. Pogány népek kedvelt totemállata, nálunk, ősmagyaroknál ilyen a turul. De a keresztényeknél is kedvelt szimbólum. Az újszövetségi evangéliumokban például a Szentlélek galamb-alakjában jelenik meg.

A daru az előbbieken túl a legtöbb nemzetnél a hosszú élet és az éberség jelképe is volt. A kereszténységben a hűség, éberség mellett az erényességet szintén kifejezte. A magyar heraldikában gyakran alkalmazták az éberség, költészetünkben pedig a szabadság kifejezésére.

Visszatérve Szadakóhoz, betegágyán elhatározta, hogy meghajtogatja a darvakat  – és azt fogja kívánni mindeközben, hogy meggyógyuljon.

Szadakónak ugyan nem úgy teljesült a kívánsága, ahogy ő kérte, mert előbb meghalt, mielőtt meghajtogatta volna az 1000 madarat. Csak 644 papírdaru készült el, a többit osztálytársai pótolták, így mégis ezret tettek koporsójába.

Emléke azonban túlélte őt. Alakja és a papírmadár a béke szimbólumává vált. Azóta folyamatosan papír-madár díszíti szobrát, melyet a világ minden tájáról küldenek gyerekek.

 Azóta sok kiáltás hallatszik, szemtanúk, túlélők vagy azok hozzátartozói részéről, akik tenni akarnak valamit (néha „csak” jelképesen) azért, hogy ezek a borzalmak ne ismétlődhessenek meg. 1985-ben egy japán fiatalasszony, Tina Koyama üzent a nagyhatalmaknak ugyancsak papír-madarak segítségével, mint Szadakó tisztelői. A TIME újságnak 1000 hajtogatott darut küldött azzal a kéréssel, hogy ne ismétlődjön meg a világon sehol Hirosima tragédiájához még hasonló sem.

Egy másik szemtanú, Cuboi Szunao, aki 1945. augusztus 6-án 20 éves volt, és egyetemre járt, szemtanúja lett a Hirosimára ledobott atombomba pusztításának. Ő maga is súlyosan megsérült a katasztrófában. Több mint egy hónapon át eszméletlenül feküdt egy kórházban, de a csodával határos módon életben maradt, és még mindig él, annak ellenére, hogy a sugárzás következtében keletkezett sebhelyek még mindig látszanak az arcán. Cuboi számos sorstársával együtt komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a jövőben már senki se tapasztalhassa meg, milyen átélni egy nukleáris támadást. (Visszaemlékezése itt olvasható részletesen)

Kedves Olvasó, miközben ezt a kis origami-darut próbálja hajtogatni, emlékezzünk közösen a tragédiák áldozataira, és bízzunk vezetőink bölcs belátásában, éberségében és egy szebb, tiszta biztonságos jövőben.

Provincia

 

Válogatott irodalom, források

 

  • Fukusima: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fukusimai_atomer%C5%91m%C5%B1-baleset
  • Yoshihiko Noda a hirosimai megemlékezésen: http://nol.hu/kulfold/atommentes_vilagot_koveteltek_hirosima_evfordulojan; http://www.tisztajovo.hu/megujulo-energiaforrasok/merre-tart-japan-energiapolitikaja/2012/08/03; „A szakértők szerint a miniszterelnök három lehetőség közül választhat: a legrövidebb időn belül leállíthatja az összes atomerőművet, 15%-ra, illetve 20–25%-ra csökkentheti a nukleáris energia arányát 2030-ig. Egyelőre úgy tűnik, Noda a 15%-os megoldást részesíti előnyben, amelynek eléréséhez az ország először visszatérne a Fukusima előtti állapothoz, a Japánban található összes reaktort újraindítanák, hogy aztán fokozatosan, a következő húsz során bezárják a régebbi létesítményeket.”
  • A sintóizmusról: E. Kidder: Az ősi Japán. A múlt születése. Budapest, 1987. 61–70., C. Muraoka: Studies in Thought. Tokyo, 1964.
  • Szadakóhoz: http://en.wikipedia.org/wiki/Sadako_Sasaki
  • Tina Koyama-hoz: http://www.tinakoyama.com/index.htm; http://content.time.com/time/magazine/article/0,9171,959677,00.html
  • Madár – daru, mint szimbólum: http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm; https://rostae-books.com/daru.html
  • Aki túlélte Hirosima földi poklát. https://mult-kor.hu/aki-tulelte-hirosima-foldi-poklat-20150806

 

Maróti Egon aforizmáiból

Ízelítők Maróti Egon, egykori egyetemi tanárom fullánkos gondolataiból. Az általunk tematikusan rendezett gondolatvillanások jól illenek hic et nunc / itt és most az „urán kibányászása Pécs-Nyugat lakónegyede alól” projekthez. Jó szórakozást és jó elgondolkodást kívánunk!

Dialektika:
„A természet életereje végtelen; – de a vele szemben álló emberi butaság és felelőtlenség is.”

Dilemma:
„Mi jobb, ha menet közben veszed észre, hogy rossz vonatra szálltál, vagy majd csak a végállomáson?!”

Kilátásaink:
„Az emberek gyakran aggodalommal tekintenek a jövő, a változó körülmények elé. Aztán jobbára kiderül, hogy tulajdonképpen még optimisták voltak.”

Vezetőinkhez:
„A hatalom felelősség.”

„Az önkormányzat ne legyen önkényes kormányzás!”

„Az emberek gyakorta megfeledkeznek az intelemről: Mielőtt fejest ugrasz, nézd meg, van-e víz a medencében!”

„Dilettáns döntés – romlásba döntés.”

„Nekünk mindig meg kell találnunk kirablóinkat, jőjjenek bármerről!”

„A XXI. századi gyarmatosítás alapelve: Nem a terület kell, hanem annak természeti kincsei!”

„Az olajforrásokból veszély fakad – remélhetőleg a mi hévíz- és gyógyforrásaink veszélytelenebbek.”

„Szülővárosom vezetőit sajnos nem a gyógyforrások, hanem a pénzforrások biztosítása érdekli.”

„Egyre általánosabb, hogy alkotások sorsáról olyanok döntenek, akik csak dönteni tudnak, építeni, alkotni nem.”

„Egy-egy építkezés erélyes szorgalmazásának fő mozgatója olykor nem holmi nemes lokálpatriotizmus, hanem az építőipari ‘vállalattól’ kapott százalék.” *
* A sötéttel szedett szavak a Pécs alatti bányaprojektre vonatkozóan módosíthatóak. Provincia megj.

Ókori bölcsesség modern változata:

„Nem az euro tesz európaivá, hanem a műveltség.”

Életelemünk a tiszta víz, és jogunk is van hozzá:
„A római jog szerint minden embert megilletett – ahogy ma mondanánk – „alanyi jogon” a levegő és az ivóvíz.”

„A rómaiak ’pompás’ sikereket értek el azzal, hogy elzárták a megszállni szándékozott város ivóvízellátását – kétezer évvel ezelőtt! Hát igen, tőlük ma is lehet tanulni!”

„Kútmérgező szomszédokkal nehéz soká jóban lenni.”

Információáradat, sajtók, internet:
„Számos aggasztó jelenségről sajátos módon csak a médiából értesülünk.”

„Számomra a közélet legnagyobb misztikuma a közvéleménykutatás: az idők folyamán még nem sikerült olyan emberrel találkozni, akinek a véleményét megkérdezték volna, vagy legalább ismerne olyan valakit, akiét firtatták.”

Irodalom: Maróti Egon, Tollhegy2; és Tollhegy3. Gondolatok, aforizmák, reflexiók. Szeged 2003; 2009.

1 64 65 66 67 68